Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre

Tisztelt Munkahelyi terror!

A történet egy közeli hozzám tartozóval esett meg, és még nincs vége…. Az illető a vendéglátásban dolgozik. Több szakmai végzettsége is van, több évet külföldön is dolgozott. De vágyott haza, és néhány éve vissza is költözött. Nehezen, de végül is talált a szakmájának megfelelő munkát. Ma már egyáltalán nem az a fontos, hogy milyen végzettsége, szakmai gyakorlata van egy embernek, hanem hogy milyen összeköttetése van. Így kerülnek emberek olyan szakmai, vezetői pozíciókba, amikkel még csak köszönő viszonyban sincsenek. És ezek az emberek uralkodnak, hatalmaskodnak az alkalmazottak felett.

Esetünkben egy nagynevű, amerikai érdekeltségű, connecticuti székhelyű, energetikával foglalkozó (elektromosság, világítás, ipari automatizálás) két nagy betűs multi cégnél folyó munkahelyi pszichoterrorról szeretnék írni, ami a Váci úton, a Duna Plázához közel található. A nevezett cég több irodaházzal is rendelkezik ott. A munkahelyi étkeztetést külső céggel oldják meg. Helyben működik melegkonyhás étterem. Az étkeztetés mellett rendezvények, fogadások is szoktak lenni. Sokszor egyszerre több is. A hozzám tartozó ember ezzel foglalkozik itt.

A történet tavaly augusztusban kezdődött, amikor is a multi cég lecserélte a vendéglátást biztosító céget egy olyanra, ami más országokban is szerződésben áll velük. Az új cég már át sem akarta venni az alkalmazottakat, de a szerződésük és a törvény alapján muszáj volt nekik. Az átvételkor voltak, akik önként elmentek, de többen maradtak. Ezek az alkalmazottak sokáig bizonytalanságban voltak, mert hetekig munkaszerződésük sem volt. Munkaköri leírásuk a mai napig nincs.

Egy olyan vezetőnőt neveztek ki föléjük, akinek nincs semmilyen szakmai végzettsége, és vezetőnek is alkalmatlan. Nem tud az emberekkel bánni. Kimondottan egy karrierista típusú ember, aki másokat sárba tiporva akar a feletteseinek megfelelni. Önző, agresszív, alattomos és sunyi. Többen félnek a megtorlástól, amennyiben mernének szólni a viselkedése ellen.

Ez a nő a viselkedésével kimeríti a munkahelyi pszichoterror, a mobbing jelenségének fogalmát. Egy mentálhigiénés csoport vizsgálata szerint a dolgozó értékteremtő ember egyben érző ember is, akinek rengeteg ereje pazarlódik el a terméketlen munkahelyi konfliktusokban. Ilyen helyzetbe került a hozzám tartozó ember, amiben ettől a nőtől sorozatos támadások, piszkálódások, méltatlan bírálatok érik. A támadásoktól feszült lelkiállapotba került, a zaklatások természetes reakciójaként védekezni kezdett. A megnövekedett feladatok, az állandósult feszültségek következtében hibát követ el, amelyet ismételten ellene fordít. Nap mint nap megkeseríti az életét, ellehetetleníti a munkáját, sarokba szorítva kell a feladatait ellátnia. Felmerül a kérdés: miért nem próbál meg elmenekülni. A válasz egyszerű. Mert nem vétkes, semmivel sem hibázik többet, mint bármelyik munkatársa, és be akarja bizonyítani, hogy alaptalanul vádolják, alaptalanul bántják, becsmérlik. A felsőbb vezetés nem ismeri fel a valóságos helyzetet, inkább megszabadulna tőle. Meg sem hallgatják. Ha jogi úton próbálna védekezni, elhúzódó munkajogi pereskedésre számíthatna. Kiutat jelenthet egy ilyen helyzetből egy új munkahely keresése, vagy a szembefordulás a pszichoterror vezérével. Ehhez azonban jókora önbizalom szükséges. Ha viszont nem tesz semmit, csak őrlődik, az maradandó károsodásokat okozhat. A stressz a munkaképesség csökkenését, magas vérnyomást, hajhullást eredményez.
Több kutató vizsgálta a munkahelyi terror okait. Legtöbbször a munkaszervezési hiányosságait, a vezetői tapasztalatlanságot és a vezetői érdektelenséget tartják a konfliktusok elmérgesedését kiváltó oknak. Nem ritkák a vezetői túlkapások. Jelen esetben is erről van szó. Annyira, hogy az előző munkahelyéről is ezért rúgták ki. (Ez a cég szintén egy nagy multi, kaliforniai székhellyel van jelen a magyar piacon, hálózati eszközöket, kommunikációs technológiát tervez és értékesít). Ott több mint húsz dolgozó fordult a vezetőség felé egy írásban benyújtott levéllel, melyben közölték, hogy vagy nem mennek be másnap dolgozni, vagy ezt a nőt eltávolítják. A cég az utóbbit választotta, fontosabb volt nekik az alkalmazottak megtartása. És ez a nő most ugyanazt folytatja itt, mint az előző helyen folytatott.

Nem akarom elhinni, hogy egy ilyen nagy multi cég, aki liberális és demokratikus más országokban a dolgozóival szemben, tűri, hogy Magyarországon egy pszichoterrort alkalmazó vezetője a cég nevét lejárassa. És nem tesznek ellene semmit.

Nagyon kíváncsi leszek, hogy jövő héten hétfőn mi vár a közeli hozzám tartozóra, ha bemegy dolgozni. Most két nap szabadságon volt, de kollégái, akik mellette állnak, értesítették, hogy a távollétében ez a nő a felsőbb vezetés felé jelezte, hogy rúgják ki. Az idegei már a közvetlen hozzá tartozómnak teljesen ki vannak, nem tud pihenni, nyugtalan. Tiszta stresszes. Meddig lehet ezt még így bírni? A szemem láttára megy tönkre.

És ez lenne egy demokratikus elintézés? Egy kirúgás? Egy olyan dolgozóval szemben, akinek jó a kapcsolata a beosztottjaival, a dolgozókkal, a megrendelőkkel, a beszállítókkal. Rendszeresen pozitív visszajelzéseket kap az ügyfelektől, hozza a tőle elvárt tervszámokat, stb.

A dolgozók közül többen, többször fordultak a nő feletteséhez, emailben és személyesen is, amiben megemlítették a porblémájukat a nővel szemben, de sajnos azt tapasztalták,hogy zárt ajtókra találnak. Ez azért is nagy probléma mert ha felettese nem tesz semmit az ügyben akkor ki tud tenni, kihez fordulhatnak ? Nagyon jó ez a Munkahelyi terror blog, de nem biztos, hogy azok a vezetők is olvassák a megfelelő helyeken, akiknek kéne.

Kérdezem én, hogy nem lenne korrektebb egy ilyen vezetésre alkalmatlan embertől megszabadulni a multi cég vezetőségének addig, amíg a dolgozók nem fordulnak majd a nagy nyilvánosság elé? Az már nagyon kínos lesz nekik.
Kérem, ha tudják, teljes terjedelemben hozzák le levelem, mert nem csak az én közeli hozzátartozómat érinti az eset, hanem a kollégáit is.

Üdvözlettel

egy aggódó hozzátartozó