Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre

Kedves Munkahelyi Terror Blog!

Legutóbbi állásjelentkezésem történetét szeretném megosztani veletek, amiben a világ egyik legnagyobb távközlési szolgáltatójának HR-esei 10+ óra munkát igénylő próbafeladatot adtak a személyes interjú előtt, majd válaszra sem méltattak, végül emailes és telefonos megkeresésemkor sunyin lapítottak.

Egy hónappal ezelőtt jelentkeztem a céghez  SSC-hez Video Content Creator állásra. A hirdetésben kifejezetten olyan jelentkezőket kerestek, akik értenek a vágó és képszerkesztő programokhoz, valamint ötleteikkel segítik a cég belső kommunikációját. Elküldtem önéletrajzomat és referenciámat, majd pár nappal később jött is a hívás. Ahogy az több multinál szokás, gyakornokkal beszéltem, amivel nincs is semmi gond, hiszen egy 15 perces beszélgetés során ő is fel tudja tenni a szokásos 4-5 kérdést (miért akarsz munkát váltani, mik a tapasztalataid, fizetési igényed stb.), és le tudja mérni az angoltudást. Én is feltettem pár kérdést az állással kapcsolatban, ami a hirdetésből nem derült ki számomra, ezekre a gyakornok természetesen nem tudott válaszolni, amiért nem is hibáztatom, és amin nem is lepődtem meg. Azon viszont már igen, mikor a személyes interjús körbe való bekerüléshez házi feladat elkészítését kérte. A feladatként egy 2 perces bemutatkozó videót kellett készíteni hétfőre, mindezt úgy, hogy péntek délután hívtak fel.

Aki a kreatív szakmában dolgozik, tudja, hogy a próbafeladat része a jelentkezésnek, azonban úgy gondolom, semmiképp sem a személyes interjú előtt. Az önéletrajzban leírt szakmai tapasztalat és a referenciák alapján egy képzett HR-esnek fel kell tudnia mérni, hogy a jelentkező mennyire passzol a meghirdetett álláshoz. Ha meg van egy telefonos beszélgetés, akkor az alapján ki lehet szűrni azokat, akiknek nem megfelelő az angoltudása, vagy túl magas a fizetési igénye. Ezek után jön a személyes kör, hiszen az álláskeresőt is megilleti a lehetőség, hogy kérdéseire választ kapva, a munkakörnyezetet látva és a jövőbeli felettesével beszélve eldöntse, hogy akar-e ott dolgozni vagy sem. Ha tetszik a hely, akkor jöhet a próbafeladat.

Szóval meglepődtem, hogy az SSC nem ezt a metódust követi, de úgy éreztem passzol hozzám az állás, így belevágtam a feladatba. Aki készített már életében videót, tudja, hogy ha nem elégszik meg azzal, hogy a telefonja selfie kamerájába pofázzon, akkor ezt a feladatot nem oldja meg 10 perc alatt. Nekem a kétperces kreatív videó elkészítése az ötleteléstől kezdve, a forgatáson, a zene kiválasztásán, a fényelésen és effektelésen át a végső verzió rendereléséig 14 óra munkámba került.

Eközben a vállalalt részéről készséggel válaszoltak minden emailemre, sőt még telefonon is felhívtak, hogy ugye számíthatnak a videómra. Határidő előtt pár órával elküldtem a házi feladatot, amire gyors válaszként csak annyi érkezett, hogy pozitív elbírálás esetén 2 héten belül jelentkezni fognak.

Újra elkerekedett a szemem. Ha egy jelentkező munka és magánélet mellett a hétvégéjét beáldozva ingyenmunkát csinál egy cégnek, ráadásul olyat, amiben saját személyiségét mutatja be, akkor igenis elvárható, hogy legalább emailben értesítsék a jelentkezése státuszáról.

Eltel egy hét, majd még egy, a telefonom csak nem csörgött, így én kerestem fel a céget. Persze csak a központi szám nyilvános, így azt hívtam, és kértem, kapcsolják a HR-es kapcsolattartóimat. Jóhiszeműen elhittem, hogy a hívásom idején hármójuk közül épp egyik sem volt a helyén, így emailt írtam nekik. Az udvarias levelemre sem érkezett válasz, így két nappal később újra telefont ragadtam. Nem meglepő módon már megint senki nem volt elérhető, ahogy egy nappal később sem. Utolsó alkalommal visszahívást kértem, amire azóta is várok.

Igazából nem az bosszant, hogy nem jutottam tovább a következő körbe, felnőtt emberként ezt könnyen tudomásul veszem. Az dühít, hogy amint a színfalak mögött kiestem a potenciális jelöltek közül, már emberszámba sem vesznek a cég HR-esei. Még egy sablonemailre sem méltatnak, aminek a kiküldése kb. 13 másodpercet igényel. Pedig erőforrásuk van rá, amíg el nem küldtem a próbafeladatot, készségesen kommunikáltak velem.

Az pedig, hogy az udvarias megkeresésemre is csak lapítanak, azt hiszem elég sokat elmond a világ legnagyobb távközlési szolgáltatójának SSC leendő munkavállalóival szembeni hozzáállásáról. Külön poén, hogy a meghirdetett pozícióban az egyik legfontosabb feladat a belső csatornákon való kommunikálás, ezáltal pedig az ott dolgozók elégedettségének, elköteleződésének a növelése. Ezt nevezhetjük employer brandingnek, ami az állásjelentkezők megfelelő kezelésével kezdődik. Egy nagy nemzetközi cégnél ezt igazán illene tudni.

Sajnos a HR-esek elzárkózása miatt nem volt lehetőségem a cégnek  jelezni észrevételeimet, ezért írtam meg történetem nektek. Fontosnak tartom, hogy mások is lássák, mennyire nem tisztességes próbafeladatot kérni személyes interjú előtt, és mekkora taplóság kapcsolatfelvétel után visszajelzés nélkül hagyni az állásjelentkezőt. 

Üdv,

Márton