Munkahelyi (T)error

2015.feb.05.
Írta: Despota 61 komment

Szép lassan kicsinálták

Az én történetem

 

 30 éve fiú vagyok. Tavaly egy neves nemzetközi cég a versenyén elért jó helyezésem miatt programozói állást ajánlott. Egy ilyen állásról álmodoztam, ugyanis eddig tervezőmérnökként kerestem a kenyerem. Úgy gondoltam, hogyha elvégzem a munkát, és a kollégák kedvében járok, akkor nem lehet baj. 

 

Az első két hétben még nem találkoztam a főnökömmel, a kollégák rendesek voltak, néha meg kellett csípjem magam, hogy nem álmodom-e. Hétvégén azt vártam, hogy legyen már hétfő, hadd menjek be dolgozni.

 

A főnök, amikor visszaérkezett a nyaralásból szinte rám se nézett, behívott magához, és közölte, hogy és csak azért lettem felvéve, mert ő épp nyaralt, és nem lehetett jelen az interjún. Én elmondtam, hogy nagyon tetszik a környezet, és hogy szeretnék mindent megtenni azért, hogy meglegyenek velem elégedve. Bármit próbáltam mondani láttam, hogy elmegy a füle mellett.

 

 Az első hónap után átraktak egy másik főnök alá, aki meginterjúztatott, és közölte, hogy ő az eddigi tapasztalataim alapján nem tudja hasznomat venni. Amit csinálnom kellett nem volt összefüggésben a programozással, de csináltam, ahogy tudtam. A legközelebbi munkatársam látta, és elismerte, hogy igyekszem.

 

 Az új főnök, amikor kiment kávézni, akkor mindenkitől megkérdezte a csapatban, hogy ki akar menni vele, kivéve engem. Én tudomásul vettem, de nem zavart különösebben. Egyszer, amikor ment ki hozzám szólt, és azt mondta, hogy most ők kimennek kávézni, "de te addig mehetsz indexet olvasni". Ez volt az első dolog, ami rosszul esett, ugyanis amióta alatta voltam, addig egyetlen egyszer sem nyitottam meg egyetlen egy oldalt sem, hogy valami mással foglalkozzam, mint a munkámmal.

 

 Az egyik gyűlésen azt kérdezte tőlem a főnök, hogy nem akarok-e árulkodni a kollégámról valamit, mert ő árulkodott rólam. Én mondtam, hogy én csak jó dolgot tudok mondani róla, mert én megvagyok vele elégedve mind emberileg, mind szakmailag.

 website-programmer.jpg

Ezek után egyik reggel, amikor csak még ketten voltunk bent én és az új főnököm, akkor odajött a régi főnök, aki az új főnökömnek is főnöke volt, és megkérdezett engem, hogy, hogy megy a munka. Én mondtam, hogy nagyon jól, és elmondtam, hogy tegnap is sikerült megvalósítani a célt. (Az azelőtti napon tényleg túlteljesítettük magunkat, a távolabbi kollegák is megvoltak elégedve a munkánkkal). Megkérdezte az új főnököt, hogy én hogy dolgozom, ő azt mondta, hogy dolgozom, de ő már az én idegeimre kezdett menni. Mire a régi főnök rám nézett, mintha ezt én találtam volna ki, én meg mondtam, hogy én erről nem tudok semmit. 

 

 A következő hónapban megint átkerültem egy új főnökhöz, egy új csapatba. Itt már végre programozással lehetett foglalkozni, aminek örültem is. A tudat, hogy programozom, és a kezdeti sikerek új lendületet adtak. 

 

  Az egyik csapattársammal összebarátkoztam, egy másik csapattársam, aki bevallása szerint sok pszichológiával foglalkozott, ő mindenben hibát talált, amit én csináltam, vagy mondtam. Nagyon lassú ember volt, ha kérdeztem egy egyszerű kérdést eltelt 8 másodperc (magamban megszámoltam), mire az első hangot kinyögte magából, sosem válaszolt egyértelműen semmire. Olyan nyámnyila volt. Kiderítettem, hogy valami fejes rokona, és nem a tehetsége miatt van ott. Ő nem is titkolta, hogy nem tud programozni. Ő állítólag hasonló szakmában dolgozott, mint én ezelőtt, csak ő nem tudta ezt rólam, és olyan kijelentéseket tett, amiből rájöttem, hogy fogalma sincs a dolgokról.  A nyilvános cv-jében olyanokat írt, hogy több éves mérnöki tapasztalata arra ösztönzi, hogy új kihívásokat keressen az életben. Ez az ember képviselte a főnököt, amikor ő nem volt jelen. 

 

 A munka érdekes volt, a fizetés jó, és tudtam, hogy engem csak a kollégák védelme tarthat ott, csak akkor marad meg az állásom, ha kollégák többsége továbbra is kiáll mellettem. A főnök jelenlétében ez a helyettes folyamatosan kritizált, megpróbált olyan dolgokkal vádolni, hogy nem hallgatok a kollégákra, meg ilyesmi. Amikor arra kértem, hogy mondjon példát, akkor felhozta egy szakmai vita részleteit, mire az érintett kolléga jelezte, hogy szerinte az én viselkedésem abban az esetben korrekt volt. Pedig ha egy kicsit is utált volna, akkor ad nekem egy jótanácsot, hallgatólagosan egyetértve a váddal, amivel be is nyalhatta volna magát, de nem tette.

 

Ezután a dolog után a legelső főnököm nyilvánosan olyan dolgokat kezdett csinálni, hogy odajött hozzánk mindenkivel kezet rázott, csak velem nem, és akkor értettem meg, hogy ez az egész tőle ered. A közelemben tett olyan kijelentéseket, hogyha tőle függne "már rég nem dolgozna itt"(valaki). Tudtam, hogy rólam beszél olyan embereknek, akik engem csak távolról ismertek. Utána mindig került engem. Átnézett rajtam mintha nem is léteznék. A 6 hónapos próbaidőből lejárt 5 hónap, amikor hívtak, és közölték, hogy elbocsájtanak.

Megkérdeztem, hogy miért, azt válaszolták, hogyha próbaidő alatt bocsájtanak el, akkor nem kell, megindokolják, hogy miért.

 

 

Önnek is van egy története? Kirúgták, megalázták, vagy az 50. interjún is elutasítottak? Zaklatja a főnöke, esetleg az alkalmazottaival akadtak problémák? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

 

A főnököm elcsábította tőlem a feleségemet

Tisztelt munkahelyi terror.

 

Évek óta olvasója vagyok a blognak, de nem gondoltam, hogy egyszer majd én is fogok ide írni. Aztán beütött majd egy éve krach és olyan magas szintű megalázásban volt részem amit még a leghalálosabb ellenségemnek sem kívánok.

Most 1 év után jött el az idő, hogy egyáltalán indulattól remegő kézzel bár, de tudok írni a történtekről.

 

Egy termelő vállat gazdasági osztályán dolgoztam már jó pár éve a munka nem volt túl jó, de azért normálisan meg lehetett belőle élni ami Magyarországon sajnos nagy szó.

A munkatársak kompetenciáját szerintem hagyjuk is a lényeg az, hogy nekem kellet vinni az egész gazdasági osztályt. Teljesen jogosan vártam el tehát, hogy idővel a hivatalosan is megkapjam ennek a kócerájnak a vezetését.

Aztán mikor az előző főnök nyugdíjba ment jött a hideg leves a kinevezést nemén kaptam meg hanem hazahívtak Angliából egy ott az apuci pénzén neves egyetemen végzett, de csak egy multinál pár év tapasztalattal rendelkező ficsúrt.

Persze mondanom sem kell, hogy a piperkőc modorának hála az összes irodai liba rögtön oda volt érte pedig ez az a fajta akinek csak alibiből kell barátnő.

Persze én a magam visszafogott módján mindent megtettem, hogy kitúrjam, de sajnos az ismeretségének hála nyélbe tudott ütni egy elég nagy üzletet azóta a tulajdonosi körben ő lett a sztár sajnos és be lett betonozva.

 office_060712045933.jpg

Ennyi felvezetés után jöjjön a lényeg:

Céges karácsony volt ahol én az „életem párjával” jelentem meg. Tartott a buli az ital még a légkört is elviselhetővé tette mikor a főnök megkért, hogy hozzak már be a raktárból egy karton sört amit én kelletlenül megtettem.

Erre életem párja mindenki előtt hangosan elkezdett élcelődni, hogy én bezzeg itt kis nyuszi vagyok otthon meg a kanapéról nem bírok felkelni. Természetesen erre én számon kértem az asszonyt azért, hogy mer így megalázni a munkatársak előtt, erre ő bedobta a hisztit és bőgve elszaladt.

Ekkor a főnököm a magánéletemmel kapcsolatban olyan minősíthetetlen hangnemben oktatott ki, amit ember nem engedhet meg az embertársának majd mintha köze lenne az én magánéletemhez elszaladt a r….. után akinek volt arca az ő vállán szipegve visszajönni.

Mondanom sem kell az eset után pária voltam a munkahelyen azért mikor meg kellet csinálni dolgokat jöttek hozzám a panaszokkal.

 

Teltek ezután a hónapok a főnökömnek egyre idegesítőbb lett a vigyor az arcán, terjedt a pletyka is irodában, hogy biztos van valakije, ekkor még nevettem is hogy biztos talált valakit a kék osztrigában, de aztán azt vettem észre, hogyha én megjelentem mindenki mosolygott és sugdolózott.

Erre otthon is egyre rosszabb lett a helyzet a feleségem sokszor elhanyagolta a házi munkát és a főzést helyette fodrászhoz, kozmetikushoz járt fogalmam sem volt még akkor miből, mert én nem adtam rá neki pénzt a bevásárlást is mindig én intéztem a háztartásunkban én voltam a kereső a aki a vagyont kezelte ő pedig a házimunkát végezte, de birka voltam nem gyanakodtam.

 

Aztán a kis ….. a háztartási kötelességét sem volt hajlandó egy idő után teljesíteni, nemsokára persze elgurult nálam a cérna és számon kértem ezt tőle, erre előadta, hogy már undorodik tőlem és van neki valaki más aki megérti, erre akkor elgurult az agyam és megütöttem amit utána megbántam, de ma már lehet köpködni, de kicsit sem bánok. Erre ő elviharzott gondoltam az anyjához nem tulajdonítottam neki jelentőséget mindig visszajött.

 

Aztán holnap munka és hív a főnök meetingre.

Belépek az irodába és ott áll az íróasztal mögött az „életem párja” erre a stricije habzó szájjal mondja, hogy örüljek, hogy nem jelent fel családon belüli erőszakért, ja és ők együtt vannak, csak nem tudták, hogy mondják ezt el nekem.

Lefagytam a hálátlan féreg erre mondta, hogy ő már nem bír velem dolgozni tovább állítólag több panasz jött a kollégáktól, hogy zaklatom őket ezért azonnali hatállyal fegyelmivel szerződést bontanak velem, közölte ha emiatt a munkaügyi bíróságra fordulok, akkor nem érdekli a volt feleségem kérése megteszi a feljelentést testi sértésért.

 

Hát így intézett el a volt feleségem és a főnököm akik azóta már házasok előre kifundált aljas módon.

Hiába a sok tapasztalat és tudás azóta a HR-es pitsák elintézik, hogy az első körnél egy interjún se juthassak tovább, mintha le volna adva a drót az életem romokban nem tudom mit tegyek.

 

Önnek is van egy története? Kirúgták, megalázták, vagy az 50. interjún is elutasítottak? Zaklatja a főnöke, esetleg az alkalmazottaival akadtak problémák? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

 

Félek, hogy engem is megfertőznek

Tisztelt Munkahelyi Terror!

 

A héten kezdtem új munkahelyen dolgozni, az első munkanap előtt volt egy megbeszélés (már két hete folytak a tárgyalások), ahol a munkáltató elhallgatta a munkakörülményeket.

 

Miről is lenne szó:

 

Oktatói megbízásos szerződéssel dolgozom, most egy olyan faluban oktatok ahol "Hepatitis A" vírus terjed, az összes oktatásban résztvevő a fertőzöttségi területen él. Munka 3. napján derült fény erre a dologra, de ekkor sem a munkáltató tájékoztatott, hanem az ottani Önkormányzat. Sajnos oktatóként minden nap kapcsolatban vagyok ezekkel az emberekkel, közös légtérben tartózkodom velük, közös toalettet használunk, és még sorolhatnám.

 

scared_businessma_450.jpg

 

A kérdéseim a következők lennének: Jár-e nekem is a "Hepatitis A" elleni védőoltás? Kinek kellene a Vakcinákat fizetni? Megbetegedés esetén milyen jogaim vannak a munkáltatóval szemben? Ezzel az egész üggyel kapcsolatban a munkáltatónak milyen kötelezettségei lettek volna? Kérhetem-e, hogy addig nem vagyok hajlandó felvenni a munkát, még a megfelelő oltásokat meg nem kapom?

 

Válaszukat előre is köszönöm!

 

Tisztelettel: Egy munkavállaló!

 

Önnek is van egy története? Kirúgták, megalázták, vagy az 50. interjún is elutasítottak? Zaklatja a főnöke, esetleg az alkalmazottaival akadtak problémák? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

 

süti beállítások módosítása