Munkahelyi (T)error

2012.sze.23.
Írta: BellatrixLestrange 93 komment

Privacy vs. Publicity - avagy magánélet-e a magán élet?!

Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre! Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre.

 

Kedves MunkahelyiTerror Blog,

Egy olyan eset történt meg velem tegnap, amely a kezdeti sokk és megannyi kérdőjel után nemcsak felháborított, de egyben fel is bátorított arra, hogy a széles nyilvánosság elé tárjam a történteket, részint azért, hogy látlelet adjak a 2012 Magyarországára jellemző munkaerő kiválasztási módszertanról (annak is elsősorban morális helyzetéről), részint azon kisszerű és talán naiv motivációtól vezérelve, hogy olvasván e történetet, a vonatkozó cég esetleg magára ismer és nem folytatja azt a gyakorlatot, amelynek célpontja épp én voltam tegnap. Hogy a történet mennyiben számít tipikusnak, fogalmam sincs, de bátran állítom: egy eset is sok(k). Vannak ugyanis elvi kérdések, amelyeknek az igazságát, legitimitását nem a gyakorlat vagy az előfordulási gyakoriság adja. 

j0284981.jpg

Rólam annyi tudható, hogy sajnos mint annyian mások, jelenleg én is a munkakeresők táborát gyarapítom. Három diplomával, 35 évesen. Lassan 1 éve. Referencialevél bizonyítja, hogy önhibámon kívül (a szervezeti átszervezés egyik áldozata lettem).

Nos történt, hogy felhívott tegnap egy cég, illetve annak hölgy képviselője. Ez a cég egy hazai mobilszolgáltató (a legkisebbnek) szolgáltatásainak értékesítésével foglalkozik. Az interjú telefonon zajlott. (Itt jegyzem meg, hogy életem során mintegy 50 állásinterjún vagyok már biztosan túl, de telefoninterjúban még nem volt részem. Nem kívánok előítéletes lenni, de őszinte igen: számomra ez vet némi árnyékot valamely cég komolyságára.) A telefoninterjú kimenetelétől függött az, hogy lesz-e második kör. Beszélnem kellett a szakmai múltamról, röviden kitérve a felelősségi körökre, tevékenységekre, a munkahelyváltások okaira. Következett a szokásos "mondjakmagamrólhárompozitívésháromnegatív" tulajdonságot. Megtörtént. Jött a fizetési igény, mondtam egy teljesen reális (piaci) összeget. Majd következett az a kérdés, amit először nem is akartam meghallani. A hölgy neutrális hangon feltette az alábbi kérdést: "Látom, hogy a családi állapota nőtlen; ez azt jelenti, hogy nincs párkapcsolata sem?" Egy konszolidált gazdasági helyzetben lévő ország felnőtt, ön- és jogtudatos állampolgára ebben a szituációban két dolgot tehetne igazából:

 

1)     vagy szó nélkül leteszi a telefont,

2) vagy elküldi a jó kurva anyjába azt, aki a magánéletét firtatja, legyen az akár az ország első embere is.

Természetesen egyik lehetőséggel sem éltem. A kérdés egyszerre forrázott le és hozott ki a sodromból, de igyekeztem tisztelettudóan válaszolni, már az egy-két másodperces hatásszünet után. Visszakérdeztem a legudvariasabb hangon, hogy mindez mennyiben releváns a betöltendő munkakör szempontjából. A hölgy azt mondta, hogy van jelentősége, számít. Diplomatikusan annyit feleltem, hogy "továbbra is nőtlen vagyok", mert ahhoz a tényhez, hogy van-e párkapcsolatom vagy sem, sem neki, sem senkinek az égvilágon semmi köze.  (Emésztve a történteket, így utólag felmerült bennem, hogy talán ismerkedni akart a hölgy, bár ez itt egy kesernyés gúny, irónia lehetne.)

Vitán felül áll és nem kell jogásznak lenni annak belátásához, hogy ez egy nyíltan diszkriminatív kérdés volt, amely sértette az alanyi jogaim. A kérdés egyébiránt egy dolgot egészen biztosan maga után von a megpályázott állásra nézve: nem munkaerőt, hanem alapvetően rabszolgát keres a cég, akivel rendszeresen kíván rendelkezni a napi munkaidőn túl is (ezt bármilyen magánélet/párkapcsolat nyilván megsínylené, ezért próbálta kideríteni eme körülményt a hölgy).

A hívás 17:30-kor történt és kb. 17:40-ig tartott. A hölgy azzal zárta a beszélgetést, hogy amennyiben pozitív döntés születik, még aznap 18:00-ig visszahív, megbeszélendő a második kör részleteit, de ha nem, akkor nem aktuális a dolog. Kitalálják, hogy visszahívott-e?

Szeretnék egy olyan emelkedett és elegáns, de leginkább józan országban élni, ahol egy interjú alkalmával nem firtatnak olyan kérdéseket, amelyek alapvetően nem tartoznak a munkaadókra. A Privacy és Publicity határai szentek és ezeket mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak tiszteletben kellene tartani a XXI. században. Még egy olyan félgyarmati, pszeudo-jogállami országban is, mint Magyarország.

Javaslom, a tanulságok levonását mindenki magában végezze el.

Köszönöm, hogy elmondhattam és remélem, publicitást nyer ez az incidens.

Üdvözlettel,

VR

A családunkra sincs időnk

Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre! Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre.

 

Tisztelt Munkahelyi Terror!


A következő problémával szeretnék Önökhöz fordulni,úgy gondolom sok ember nevében,mert jelenlegi munkahelyemen sajnos nem világosítanak fel bizonyos dolgok felől!A kérdésem az lenne,hogy 12 órás munkarendben dolgozunk munkaidő keretben.

 csalad.jpg

A jelenlegi időkeret július 8-tól december 31-ig van kitűzve!A júliusi hónap így nézett ki:9.-től 13.-ig 60óra,23.-tól 27.-ig 40 óra.Augusztus:13.-tól 17.-ig 52 óra.Szeptembertől pedig a következő a tervezet:minden délelőttös héten 5 nap 12 óra hétfőtől péntekig,következő éjszakás héten hétfőtől szerdáig 36 óra,de tervezik betenni a csütörtöki napokat is a megnövekedett vevői igények miatt!Ehhez még hozzájárul az is,hogy a pihenő heteken(ami csak a nyári időszakra vonatkozik inkább)rendszeresen berendelik az embereket munkanap áthelyezésre hivatkozva,de,hogy honnan helyezik át,azt már nem közlik velünk,vagy azt mondják,hogy belefér a munkaidő keretbe!Volt olyan nap amit már ledolgoztunk és mégis dolgoztunk azon a napon is!Szakszervezet nincs,érdekképviselet nincs!


Szóval a kérdésem az lenne,hogy ez a fajta munkaidő beosztás megengedhető-e,mert sajnos sok embernek okoz gondot ilyen beosztásban dolgozni(család,otthoni teendők,átláthatatlanság...stb. miatt).


Ismerőseim között sokan vannak akik ugyancsak 12 órában dolgoznak,de ilyen beosztásról még senki nem hallott!


Ha megoldható lenne szeretnék egy kis felvilágosítást a megmaradt munkavállalói jogainkról,ill.,hogy mit lehet és mit nem tenni,úgy a munkáltatónak és nekünk munkavállalóknak is!
Előre is nagyon szépen köszönöm!Sok ember nevében!



Tisztelettel:

János

 

Kis híján az életével fizetett a munkáért

Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre! Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre.

 

Tisztelt MT!

Történetünk úgy kezdődött, mint a TV-ben: ott volt a V. Világ, meg a V. Villa, mi pedig dolgozunk a PrimitiVilágban a PrimitiVillában.

Ez egy szociális otthon lenne Somogy Megye déli részén egy parkkal körbezárt, tóval rendelkező nagy területen, ahová a "modern" szelek is becsaptak pár évvel korábban.
Igazgató helyettes, mint olyan volt korábban is (de nem a jelenlegi személyében), s egyszercsak a státusát megszüntették, de évekkel később valamiért mégis lett. 

6047315065_b388e3e0e9_z.jpg

Sajnos itt leginkább azok az emberek lettek a "középvezetők", akik semmit tevésükkel kerültek felfelé a ranglétrán az ármánykodás és mások hazugsága árán. Merthogy az egyik ilyen vezetőnek titulált nő, akiben annyi jóindulat sincs, mint egy daganatban, csak jött, felvették, aztán hirtelen lett (mondjuk szerinte) valaki. Hnégym életében a szociban érdemi munkát nem végzett, tehát egy műszakban nem volt a lakók között, valamint egy alkalommal nem terített, sem mosogatott és nem is mosott fel, őket nem fürdette és nem is borotválta, tisztába sem tette őket; szóval a lakókat kikerülve csináltak belőle "középvezetőt". Ez a nő úgy ment iskolában, hogy az igazgatója (munkáltatója) tudta nélkül, azt kikerülve gyorsan jelentkezett... Aztán az intrikák teljes fellegvárát kihasználva minden dolgozóra csípős megjegyzést tesz annak a háta mögött, csakhogy: a dolgozó ezt hallotta! Tett olyan megjegyzést a mentálos kolléganőre, hogy az csak szédeleg a munkaidőben... Ebben az intézetben a mentálosnak is be kell segíteni a WC takarításban, a folyosó felmosásban, a lakók fürdetésében, udvar- és kert rendezésben és olykor-máskor sok alkalommal nővérkednie is kell, mert a mentálos  az mindenre jó.

Szóval állítólag a kollégák dohányoztak az emeleti teraszon, (ahol nem lett volna szabad), s a lakókon kívül nem látta senki; ezért ők fegyelmiben lettek részesítve. De nem akármilyen módon!!! Összevont értekezlet volt, ahová őket az állítólagos cigizőket a négy székből álló "szégyenpadra" ültették, majd név szerint, több, mint 100 ember előtt vehették át a fegyelmijüket.

Olyan eset is volt, hogy két kolléga a tavalyi éven kért szabadságra engedélyt a rendelőben, ahol az illetékes sokadik "középvezetőnek" Gytnénak szóltak, aki elfelejtette azt beírni és engedélyezni. Azok a kollégák szabadságról visszaérve szembesültek a kérdőre vonással, hogy miért nem jelentek meg a munkahelyükön, amikor ők szabadságon voltak. Hivatalos úton kellett ezt megindokolniuk levél formájában, aminek jutalmaként ők is megkapták fegyelmijüket.

Visszatérve az ig.helyettesre: az egyik mentálos férfit egy doktornő jelenlétében úgy taszigálta ki a rendelőből és úgy ordított vele, mint aki embert ölt... pedig semmi rosszat nem tett, csak a kolléga betegkísérése alatt lévő lakónak nem ültettek be PEG-et, tehát nem kapott gyomorszondát, mert a vizsgáló orvos ezt nem látta indokoltnak. 

 Az emberölésre visszatérve: volt olyan alkalom is a korábbi évek alatt, hogy Hnégym volt a fogyatékos részleg vezetője, ahol egy mentálos életére tört egy lakó, mert az meg fojtotta volna a mentálos kollégát. A kolléga kis híján az életével fizetett a munkáért, de voltak ott neki kollégái, akik azonnal a segítségére siettek és kimentették a halál torkából. Ezalatt a részlegvezető rakta tovább a gyógyszert, mintha mi sem történt volna, aztán az ijedt és sápadt kollégát H.né F. Zs. kísérte a kastélyig. A "középvezető" nem tett semmit annak érdekében, hogy az életveszélyes helyzet ne alakuljon ki, de jelenleg az igazgató helyettes helyettese... Ez ám a karrier! Ezt érdemi munkával nem tudta volna elérni.

Olyan eset is akadt, hogy állítólag a kolléganő lelökte a lakót az ágyról, aztán az ellátott jogi képviselő és díszes társulata úgy lekiabálták, hogy szólni nem tudott a szerencsétlen. Azt tanácsolták neki, hogy ilyen mentalitással az egészségügyben emberek között se, de inkább állatok között se akarjon dolgozni...


Mivel a vezetőség nagyon vevő a besúgó-hálózatára, azt igyekeznek jól működtetni, csak azt nem értem, hogy amíg azok árulkodnak, akkor mikor dolgoznak??? Mert persze árulkodni csúnya dolog, de itt felettébb hasznos, mivel ezek a megbecsült "igazmondó" emberek a jók, ezek szavára hallgatnak, mégpedig nagyon...

 Gondolom ez a sok negatív élmény, ami ér minket naponta a PrimitiVillában, elég megdöbbentő, ezért is vettem a bátorságot, hogy leírjam mindenkinek. Kell, hogy tudjon róla aki blogol, mert az idegeink őrlődnek, gyomor ideggel érkezünk ide, a PrimitiVilágba. Itt a dolgozók ennyire vannak megbecsülve! Szerintem ez szánalmas és embertelen, s felettébb megalázó.

 

gránát.jpg

süti beállítások módosítása