Tisztelt Blog,
 

Amiatt írom levelem, mert utóbbi munkahelyem felháborító volt.
Egy székesfehérvári közepes nagyságú cégnél sikerült elhelyezkednem, amely hőmérséklet szabályozók gyártására specializálta magát fűtő- és háztartási készülékek számára.Eseti szerződésem volt, bár első nap kaptam szerződést csupán, melyet munkavállalás közben írattak alá velem.

 

Baleseti szempontból kimagaslóan rossz hely volt, a napi szünet mint
utóbb olvastam napi 8 órában 20 perc, valamin távozás előtt 5 perc.
Azaz 5:50 re legyen bent az ember, és 14:50 kor távozhat.
Közölték a kolléganők, hogy semmi gond, azért ha nagyon fontos ki
lehet ugrani pisilni, vagy inni egy gyors szódát van automata, de
nem szabad sokszor kimenni...-igen, kérdeztem ha esetleg felfáztam
akkor is ez van. Természetesen, -közölték.

Nem rég én is belevettem magam az álláskeresésbe, hogy diplomámhoz
megkeressem a nyelvvizsgára valót. Gondoltam valamilyen irodai munka
lenne jó lenne. Amire megfeleltem asszisztenciára (ahol nem vakgépíró
és öt nyelven beszélő titkárnőt, asszisztenst kerestek) a Váci út
191-be kellett időpontra megjelennem. Irodai háttármunkára kerestek
embereket, és a termék bemutatóval egybekötött munka tájékoztatón
érdekes módon, a munka értékesíteni lett volna.

 

 

Volt ott egy hölgy aki TB ügyintéző munkakörbe hívták be, a többi ugyanúgy irodai háttérmunkára jelentkezett és nem értékesítésre. Furcsa volt, mert se
a hirdetésbe, se pedig a válaszlevélben egy szóval nem említették hogy
Zepter keres munkatársakat, és értékesítésre. Sajnos se a hirdetések
szövegét se a hirdetés linkjeit nem tudom elküldeni mert már törölték.
Konkrétan tegnap voltam az "állásinterjún" és ma reggel nem tudtam
megnyitni a hirdetéseket.

Tisztelt Munkahelyi terror!

Az egyik munkatársammal már hónapokkal ezelőtt megromlott a viszonyom. Mivel azonban szakmai téren nem tud belekötni a munkámba ezért más módokat eszel ki arra, hogy negatívumokat találjon ellenem, és így, nem kevés örömére, megkeserítse a mindennapjaim.

 

Ameddig ez a viselkedése kimerült a rosszindulatú megjegyzésekben, valamint a jelenléti ívem ellenőrzésében (nem a főnököm!), próbáltam türtőztetni magam.

Most azonban a fülembe jutott, hogy újabban kutat a privát táskámban, azzal az indokkal, hogy kíváncsi rá vajon hazaviszek-e valamit a munkahelyről. A kérdésem az lenne, hogy vajon jól sejtem-e hogy ezzel már átlépett egy határt, vagyis hogy ez már valóban sérti a személyiségi jogaimat?

Mit lehet tenni az adott helyzetben? Önök mit javasolnának?

Segítségüket előre is köszönöm!

Üdvözlettel: J. Vera

Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre.

Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre.