A fodrásznál ülök

Négyszemű becenevű olvasónk a munkaadók véleményét tárja elénk. Próbaidő alatt munka helyett nem megyünk fodrászhoz!

Kis németországi cég vagyunk: én, egy diszponens fix bejelentve, és pár szabadúszó, attól függöen napra-hétre-projektre, mennyi a munka. A diszpoziciós kolléganö várandós, fel kellett venni valakit, aki egy évig viszi a boltot. Közszolgálati TV-nek dolgozunk magazinokkal, doku-filmekkel, néha napi hírekkel.


Noha ódzkodtam egy kicsit a dologtól, csak hagytam magam rábeszélni egy ismerös ismerösének egy rokonára. A lány jól beszél németül, az akcentusa se baj, hiszen engem már ismernek, és elfogadnak a környezetben. Kedves, mégis agilisnak tünik, a betanítás szakaszában mindent gyorsan felfog. OK. Kismama szülni el.


Az elsö nap kilincset koptatok egy megbízónál, gyorsan szükség lenne egy dokumentumra, fel kéne dobni a download szerverre. Felhívom magam, kicsit hosszan csörög, de még nem sejtek semmi rosszat. Jelentkezik a lány:


- Halló, firma XY, az én nevem Jakab Lujza, mit tehetek önért?
- Hali, én vagyok! Kérlek . Bla-bla!
A vonal végén csend.
- Valami nem stimmel?
- Öh Éppen fodrásznál ülök.
- He?
- Te mondtad, ha elmegyek, kapcsoljam át a telefont mobilra, nem?
- Naja, de ki van az irodában, vagy megcsinálod, amit kértem onnét a fodrásztól - már kezdett egy kicsit felmenni a pumpa.
- Ne idegeskedj, egy óra mulva ott vagyok.
- Ok nem idegeskedem, de azt megmondom, ha én érek elöbb az irodába, a dolgaidat a lábtörlön találod.
- He?
- Próbaidöben vagy, és vége. Köszönjük a szórakozást.


Persze elöbb értem az irodába, gyalog öt percre voltam, megkerestem a dolgaimat, és rohantam vissza a kuncsafthoz.


Délután, amikor visszamentem, már ott vigyorgott a helyén, bocsánatkérés, vagy magyarázat nyente. Szépen, udvariasan felkértem, hogy pakoljon össze, irja fel egy zetlire a kontószámát, mert két óra munkadíj, plusz a betanítás után csak jár valami neki, de nem tartok igényt a jelenlétére. Egy pillanat alatt dölt belöle ki a fúria: Mit képzelek én, kapitalista, kizsákmányoló, neki munkaidöben is nöl a haja, tudomásul kell vennem, hogy igenis mehet fodrászhoz. Igen, ha megbeszéljük, elvben nincs ellene kifogásom, de az elsö önálló napján túllött egy kicsit a célon. Nem vitatkozunk, nem egyezkedünk, viszlát. De ö egy évre jött, millió pénzt adott ki a költözésre, lakbérkaucióra, miafrancra.


- Na látod, ez az ami engem egyáltalán nem érdekel. Próbaidöben úgy tehetlek ki egyik percröl a másikra, ahogy te is eltünhetsz, mint szürke szamár a ködben. Ilyen az élet, hibáztál, most kikanalazod.


- Be foglak perelni!
- Tessék! Meg fogod kapni postán az azonnali felmondást, ha akarod indoklással: engedély nélküli lefalcolás, munkamegtagadás. Kereshetsz munkaügyi bírót, aki neked kedvezne egy elsö napi fodrászlátogatásért.



Epilóg: tényleg beperelt, de elvesztette.

Továbbra is várjuk a leveleket a munkahelyiterror@gmail.com címre! Az érdekesebb kommentekből is szemezgetünk. A levelek semmiféle cenzúrán, vagy kontrollon nem esnek át, a helyesírási hibákat sem javítjuk, ezért tessék odafigyelni