Az ügyvédjelöltek élete nem könnyű

Gabi levele következik,melyben három történetet mesél el nekünk. Egy biztos; nem könnyű az ügyvédjelöltek élete...

Sziasztok,

Nemrég született első szülött gyermekem két etetése közt lettem figyelmes a
blogra és rögvest megállapítottam, hogy a munkahelyek szubkultúrája, az
ügyvédi iroda, egyáltalán nem szerepel a történetek helyszíne közt. Ezúton
szeretném a hiányt pótolni és megosztani az én tapasztalataimat.

A jogi egyetem elvégzése után kényszerből lettem ügyvédjelölt: élni kell,
pénzt kell keresni, "szülőknek is meg kell mutatni", stb. Rendkívül hamar
találtam állást, ami, mint utólag kiderült, nem az én érdemem, hanem a
rotációnak tudható be...

Hallottam legendákat a postára járásról és hasonlókról, de a tények a
következők.

*1. Hely*

Nyugdíj előtt álló egyéni ügyvéd, szerény képességű titkárnővel. Az
ügyvédjelölt feladatai különösképpen: ügyvédúr fia nevén futó vállalkozás
számára árurendelés, áruátvétel, OEP-APEH ügyintézés, ügyvédúr rezsijének befizetése, rezsiszolgáltatók felé reklamálás, lusta ügyfeleknek iratkézbesítés, szóval csupa jogi jellegű munka, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy jogi feladatokat nem kaptam, sőt: ott tanultam meg az alapokat, a fentiek ellenére emberileg sokat fejlődtem, vagy inkább betörtem. Megtanultam a megfelelő időpontban hülyének lenni, kérni, szépen kérni, hihetetlen türelemmel gazdagodtam vagy szegényedtem. Dicséretet sosem kaptam, csak egyre több munkát (vagyis annyira rosszul nem végezhettem a dolgom)

Békében és barátságban mondtunk egymásnak búcsút, én azért, mert őrizni akartam a maradék méltóságom, amikor már a felesége samponja után is nekem kellett Budapestet bejárni, ezért felálltam, hogy pályakezdő voltam, de 8hónap után bizalom ide, bizalom oda, nem szeretnék örökös csicska lenni.

2. Hely

Na, ez csúcs volt. Vadiúj iroda, már a legelején gyanút fogtam (mely ösztönömre nem hallgattam, de kár), mert a külföldre szakadt hazánkfia ügyvéd úgy nyitott itt irodát, hogy a telefont-internetet én kötettem be neki, a haverja választott irodahelységet, ő pedig egyszercsak iderepült. Úgy vett fel, hogy a chat.hu-n közölte a jó hírt. Igen, ekkora kretén voltam, hogy chateltem a főnökkel. De annyira naív marha voltam és annyira akartam dolgozni és emberszámban lenni!!!

Nem ragozom, az első munkanapomon rám akart mászni a külföldről idehozott v.i.p. ügyfele, amire közölte, hogy nem tud mit tenni, kell a bevétel, alapvető fogalmi hiányosságai voltak a magyar jogról, rendkívül zavaros ügyei mellett pitiáner intézkedésekből és átverésekből tartotta fenn magát, csúnyán dobbantottam, nem szégyellem.

3. Hely

10perc után vett fel, csütörtökön kezdtem, pénteken közölte, hogy szökünk a társától másik irodába, hétvégén szöktünk, 2hétig szaladgáltam a rezsivel, aztán kirúgott. Megmondta, kellett egy agilis kislány, aki mindezt lezavarja, mert a 10éve neki dolgozó titkárnőt nem teheti ki ennyi stressznek... Ja, közben a titkárnőnek is bevásároltam, a barátnőjének elhoztam a repjegyét.

2-3. helyek minimálbéres bejelentéssel a minimálbérrel a mai napig tartoznak!

Honnan mentem el szülni? Egy neves hazai bankból, ahol baromi sok a meló, de jár munkabér, béren kívüli juttatás, nem kell hóban-fagyban kutyagolva kézbesíteni, nem kell a főnök fiának parizeres szendvicset csinálni, de kell szerződést írni, bíróságra járni, ügyfelezni. Munkaköri leírásnak megfelelő munkát végezni.

Igen, vannak tanulóidők, tanulópénzek, de a lealázásnak és a kihasználásnak is van határa.

Gabi