Sajnos igaz a címben szereplő mondat, jelenleg én is állást, mitöbb munkát keresek. Azért az volna igazán jó, ha nem csak keresnénk folyamatosan, hanem találnánk is.

Kedves Despota!

A "http://munkahelyiterror.blog.hu/2009/07/24/szexista_es_onallotlan" post után gondoltam rá, hogy megosztom Veletek egy AC-s kalandomat. Egy nagy, német (bár az oroszok már a spejzban vannak itt is :) ) áram és gázszolgáltató cégnél dolgoztam. Felmerült az a nagyszerü ötlet, hogy ha már egy át kell szervezni a céget jogi elöírások miatt, akkor mindenki, aki egy új néven futó cégnél, átnevezett beosztásban fogja ugyanazt csinálni - már akinek, megmarad a helye -, mint korábban, akkor - takarítótól a villanyszerelön (bocs, nincs hosszú ö és ü betüm :) ) át az osztályvezetökig - pályázzon az új helyére vagy egy másik pozícióra. (Az ügyvezetöket pályázat nélkül kijelölték)
Volt logikai is az egészben (egységesítések, központosítások), söt voltak, akiknek elönyös is lehetett volna, ha korrektül csinálják. Pl. a vidéki kollégák, akiknek minden héten több napot kellett Bpesten. tölteniük, pályázhattak nyugisabb pozícióra is.

Igenám, de mi van, ha nem korrektül csinálják? Maradva az elöbbi példánál, aki más pozícióra pályázott, azzal négyszemközt elbeszélgettek, hogy vagy arra pályázik, ahova szánják vagy mehet. Aztán voltak, akiknek mégsem kellett pályázniuk, hanem kijelölték öket. Aztán, volt pozíció, ahol senki sem nyert. ezért újra és újra meghirdették, és érdekes módon akkor lett eredményes, amikor már a 3. körben külsös - pl. egy frissen felvásárolt cég korábbi vezetöje - is jelentkezhetett. Pletykálták, hogy volt, aki azért nyert pozíciót, mert a párja csak így volt hajlandó elfogadni az elnyert állását és emiatt elköltözni.
Aztán jöttek a szerzödéskötések a nyertesekkel, volt, aki normális szerzödést kapott, másoknak pedig be kellett érniük határozott idöre szólóval.

Esetemben csak annyi történt, hogy pályázatot írtam (kb. 6 oldal a jövbeli tervekröl), AC-ztam, ami után szuper visszajelzést kaptam ("született vezetö"), végül a korábbi fönököm megkapta a helyemet. Megjegyzem, teljesen alkalmas a pozícióra, és talán el is fogadtam volna, ha nem meséli el, hogy nem is pályázott erre a poziciora, és az AC elött már szóltak neki, hogy ezt az állást kapja meg.
A slusszpoén az volt, hogy ezután összefutottam az AC bizottságban lévö külsös pszichológussal, aki mosolyogva kérdezte, hogy hogy tetszik az új állásom, mivel mint kiderült, - ha a szabályok szerint megy minden - akkor én nyertem volna.
Felajánlották még, hogy bárhová pályázhatok az egyik szervezetnél, megkapom a pozíciót, de ehhez már nem volt gyomrom, és szerencsére rövid idön belül találtam egy jobb helyet, így érzékeny búcsút vettem ettöl cégtöl.

Tanulság? Élénken figyelni a folyosói pletykákat, és cégen kívül is állást kell keresni folyamatosan.

Üdv: El Mariachi