Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont szakmai igazgatója szerint a hazai lakosság 20-25 százaléka allergiás, amelyért a környezeti ártalmak nagymértékben felelősek.

„A környezetszennyezés irritálja a szervezetet és az immunrendszert. Ennek köszönhetően az allergia ma már nincs korhoz kötve, bármelyik életszakaszban jelentkezhet” – mondta az allergológus az FN.hu-nak. Hozzátette: a betegség maga abban nyilvánul meg, hogy az immunrendszer túlérzékenyen reagál valamilyen anyagra vagy szakkifejezéssel élve allergénre, amely normál esetben nem ártalmas az egészségre.

Orrfolyástól az asztmáig

Ha az adott anyaggal többször érintkezünk, a szervezetben immunológiai válaszreakció jelentkezik. Amennyiben kialakult az érzékenység, akkor a folyamat minden esetben beindul, ha találkozunk az allergénnel. Többféle tünetet okozhat attól függően, melyik szervünknél találkozik az allergén az immunrendszerünk által termelt ellenanyaggal. A felső légutakba kerülve orrdugulás, tüsszentés, orrfolyás, vagyis a szénanáthára jellemző tüneteket tapasztalhatunk. A tüdőbe jutva alakulhat ki az asztma, míg közvetlenül a bőrrel érintkezve bőrkiütések jelentkezhetnek.

Nékám Kristóf szerint sok esetben nem szükséges közvetlenül az adott anyaggal érintkeznünk, hogy előjöjjenek a tünetek. A parlagfűre érzékenyek például a banánra és a dinnyére is allergiásak lehetnek, mivel mindháromban előfordul ugyanaz a korábbi tüneteket is okozó fehérje.

Az iroda is veszélyes lehet

Arra a kérdésünkre, hogy az allergiát a munkahelyi környezet is kiválthatja-e, a szakértő elmondta, hogy az újonnan kialakuló asztmák 6-7 százaléka bizonyíthatóan a munkahelyeken jelentkezik, elsősorban az élelmiszeriparban, a vegyiparban, az építőiparban vagy a szépészeti szakmák területén. Irodai alkalmazottak ritkán fordulnak hozzá panasszal, ám ezekben az esetekben a nem megfelelően szabályozott vagy tisztán tartott klímaberendezések, a padlószőnyegben és a szabadon tárolt iratokon megtelepedő poratkák és a szobanövények okozhatják az irritációt.

Pintér Judit fül-orr-gégész és allergológus szerint egy irodában legalább annyi allergén van jelen, mint az otthonunkban. Baj csak akkor van, ha a higiéniás szabályokat nem tartják be.

„A padlószőnyeget az allergológusok ellenjavallatai ellenére is a mai napig előszeretettel használják az irodákban. Köztudott ugyanis, hogy nehéz tisztán tartani, emiatt a poratkák melegágya. A rosszul szellőző helyiségekben a penészgombák is megtelepedhetnek, amelyek felelősek a légúti allergiákért” – hangsúlyozta a szakember, aki szerint az állandósuló tünetek életminőségi, ezzel összefüggésben pedig a teljesítőképesség romlásához is vezethetnek.

Azt is elmondta, hogy országos szinten az allergiások 80 százaléka szénanáthás. Ez az elnevezés valamennyi allergiás eredetű náthát magában foglalja, amely általában serdülőkorban alakul ki. Gyógyítani nem lehet, legfeljebb a tünetek enyhíthetők.

„Az immunterápia az allergén anyag fokozatos adagolásával megpróbálja a beteg szervezetét megtanítani arra, hogy kevésbé hevesen reagáljon vagy tolerálja az adott anyagot” – mondta Pintér Judit.

Óvakodjunk a nyomtatópatrontól

Az allergiát a munkahelyen irritációs bőrtünetek is jelezhetik.
„Az irritáció hatására bőrünk szerkezete időről időre károsodik, a regenerációs folyamatok nem győzik helyreállítani az elszenvedett sérüléseket, így bőrgyulladás, dermatitisz alakul ki” – mondta Vincze Ildikó bőrgyógyász lapunknak. Ez a folyamat függ attól, hogy milyen töménységben, mennyi ideig, milyen körülmények között találkozunk a károsító anyaggal. Szellemi munkát végzők körében gyakori rizikófaktor a stressz is, mely majdnem minden bőrtünetet és egyéb betegséget is kiválthat.

A szakember szerint az irodában dolgozóknál elsősorban a fém-, nikkeltárgyak, nyomtatópatronok, gumikemikáliák, ragasztók, szabadon tárolt iratokról és padlószőnyegből származó poratkák felelősek a bőrtünetekért. Amennyiben a környezetből eltűnnek ezek az anyagok, akkor a tünetek is mérséklődnek, idővel megszűnnek. Ezek kiküszöbölése nem egyszerű, mivel a védőruha viselése ezeken a munkahelyeken nem megszokott.

Óvintézkedés lehet viszont, ha az irattárolást zárt szekrényekben oldják meg, tintasugaras helyett lézernyomtatót használnának, a padlót pedig könnyen tisztítható burkolóanyaggal látják el. A betegeknek a gyógyszertárakban kapható úgynevezett folyékony kesztyű használata javasolt, mely filmszerűen védi a bőrfelszínt több órán át, sőt még kézmosások után is hatásos. Poros iratok pakolásához cérnakesztyűt vagy szájmaszkot is viselhetnek a dolgozók.

Nem panaszkodnak az irodások

Nagy Károly, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) Munkahigiénés Főosztályának vezetője az FN.hu-nak elmondta, hogy bár a különböző ágazatokban dolgozók számos esetben élnek panasszal a munkahelyi allergia miatt, ám az irodai alkalmazottak eddig még egyszer sem.

„A múlt évben összesen 15 esetről érkezett hozzánk bejelentés. A legtöbben a gumi- és a műanyagtermékek előállításával, közúti járműgyártással, gépjárműjavítással és humán-egészségügyi ellátással foglalkozók közül – nemzetgazdasági ágazatonként 2-2 esetben - fordultak hozzánk allergiás panaszokkal. Más foglalkozásoknál – például vegyipar, fémfeldolgozás vagy építőipar – csupán egy-egy esetben fordult elő. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy más szakmáknál nincs ilyen jellegű megbetegedés” – nyilatkozta az osztályvezető.

Hozzátette: akiknél felmerül a gyanú, hogy panaszai forrását a munkahelyükön kell keresni, és az OMFI szakvéleményével megerősíti ezt, az jogilag munkahelyi balesetnek minősül, ezért a dolgozó anyagi ellátásban részesülhet.

Forrás: fn.hu