Mindenki kikészült idegileg

Üdv!

Korábbi munkahelyem áldatlan viszonyait szeretném bemutatni Nektek. Egy - akkor jól futó - internetes hírportálhoz kerültem újságírónak. Első munkahely volt, örültem, hogy egyáltalán elhelyezkedhettem, nem törődtem a "formaságokkal".


Munkaszerződést ugyan kötöttek velünk, de az gyakorlatilag nem szabályzott semmit, csak a bérünk volt benne rögzítve. Feketén fizettek, sem vállalkozói szerződés, sem bejelentett, rendes munkaviszonyom nem volt. (Ahogy a többieknek sem.)


Munka volt bőven, napi nyolc óra és gyakran hétvégén is. A munkahelyi körülményekről annyit, hogy a portál főszerkesztői végtelenül dilettáns, nemhogy az újságíráshoz, még egyáltalán a helyesíráshoz sem értő emberek voltak. A főszerkesztő helyettese, ha éppen nem döngölte a földbe valamelyik kollegina cikkét, asztalra feltett lábbal nyomott valamilyen internetes játékot. (Szokása volt még, hogy a csinosabb kolléganőknek folyamatosan tette a szépet, és elutasítás esetén kegyetlenül bunkó tudott lenni.)


A fizetéssel eleinte nem volt gond (120 feketén), később azonban egyre többet csúszott. A luxusautóval érkező főnöktől (főszerk) mindig kaptunk valami magyarázatot, hogy éppen milyen hirdetőtől várunk hatalmas befektetést stb. Lázadozni, ugrálni senki sem mert, pedig többen számlaadósságokkal küszködtek. Volt, akinek rendesen meg kellett aláznia magát, hogy legalább pár ezer forint előleget kapjon a villanyszámla befizetésére. Szóval a fizetés visszatartásával revolverezték az alkalmazottakat.


Máskor viszont nyájas céges vacsora keretében köszönték meg az eddigi erőfeszítéseket (miközben a fizetés ugye csúszott).Nem csoda, hogy idegileg az egész csapat kikészült, és szép lassan azért mindenki lelépett. (Volt, akit azért küldtek otthoni munkára, hogy a fizetési követelőzéseivel ne zavarja a szerkesztőségi morált.) Amikor én eljöttem, két hónapnyi fizetéssel lógtak. Ezt végül megkaptam, de azért sokáig nem hevertem ki az ottani körülményeket.


Magam sokat tanultam a történetből, és már tudom, hogy milyen normális, szakmailag is hozzáértő főnökséggel dolgozni, akik megbecsülik és nem megalázni akarják az embert.

 

Amennyiben van olyan történeted, amit szívesen megosztanál másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt részed, akkor írd meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

 

 

Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre küldheted!