Rabszolgának néznek

Tisztelt Munkahelyi Terror!

 

Röviden szeretném leírni önöknek helyzetemet. Egy kisebb boltban vagyok eladó, papíron 8, gyakorlatilag 13-14 órában naponta, Mindezért nevetségesen keveset fizet munkáltatóm,  85-90 ezer forint körül viszek haza. Arról nem is beszélve, hogy sem vásárolni, sem ügyeket intézni nincs időm, hiszen reggel 6-tól ott vagyok az üzletben minimum este 9-ig, olykor 10-ig is. Ráadásul szombaton is bent kell lennem, nincs apelláta.

 

 

Az az igazság, hogy kénytelen voltam belemenni ezekbe a munkafeltételekbe, hiszen egy évet kellett még teljesítenem, hogy meg legyen a 40 éves munkaviszonyom, ami most össze is jött, hamarosan megindítom nyugdíjazásomat. Nem válogathattam, mert ennyi idősen már borzasztó nehéz elhelyezkedni. Nyugdíj után is dolgoznom kell majd valamit, mert nem fogok annyit kapni (ahogy a legtöbben), amiből majd meg tudok élni, de ezt a kíméletlen helyzetet egyszerűen már nem tudnám tovább csinálni anélkül, hogy egészségemet ne veszélyeztetném.

 

Amikor közöltem tervemet a főnökömmel, aki egyébként a bolt tulajdonosa, megpróbált győzködni, természetesen "az én érdekemben", hogy maradjak és ne indítsam el az eljárást, mondván csak a minimális összegű nyugdíjra leszek jogosult, holott kiszámoltam, hogy legalább 60-65 ezer forintra leszek jogosult, ami bár szomorúan kevés 40 évnyi munkaviszonyt követően, de majdnem ugyanannyi, mint amennyit náluk keresek. Valószínűleg, legalábbis én úgy gondolom, ezzel akart ijesztgetni, hogy maradásra bírjon. És ami külön érdekessé teszi a helyzetet, a kedves illető jogász.

 

Üdvözlettel: H

 

Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

 

Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre.