Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre

Tisztelt M.T.!

Szeretném megosztani Önökkel az én történetem.Egy multi-üzlethálózatnál dolgozom mint árufeltöltő-pénztáros.Nálunk az üzletvezető és két műszakvezető a mobberek.Több mint egy éve dolgozom a cégnél.Ez idő alatt elég sokszor megaláztak,a vevők és a kollégák előtt is.Nem egyszer mondták már, hogy hülye vagyok, fogyatékos stb...

Ha kérdezek az is baj, ha nem kérdezek akkor az a baj.Pl.:ha megkérdezem, hogy mit hozhatok ki a raktárból, akkor az a válasz,hogy: nem igaz, hogy ennyi idő után nem tudom mi a dolgom.De ha kérdezés nélkül hozok ki valamit, akkor azért kapok.Vagy amikor sütni kell:ha sokat sütök az a probléma, ha meg keveset... És a szünetek betartása sincs meg rendesen.Volt olyan, hogy egész műszak alatt nem engedtek szünetre. És az egyik kolléganőm mondta, amikor az étkezőben volt,a műszak vezető milyen büszke volt magára, hogy nem engedett szünetre.

Amikor szóltam, hogy szeretnék kimenni, annyit mondott, hogy tegyek fel tapaszt (ezt a vevők is hallották). Volt olyan is, hogy az üzletvezető nálam vásárolt.Vett zöldséget is, amit a kasszába merünk. Én meg szoktam igazítani a mérlegen minden zöldséget gyümölcsöt mielőtt lemérem, hogy ne lógjon le, rendesen le legyen mérve.Rám szólt, hogy ne nyomjam. Én mondtam neki, hogy csak megigazítottam.Délután, amikor mentem az irodába kasszát számolni, hozta a blokkot meg a zöldséget.És elkezdte ütögetni a fejemet a zöldséggel, hogy én mégsem jól mértem, nyomtam a mérleget.Mire megmutatta a kolléganőmnek is a blokkot. És kiderült, hogy nem neki van igaza.Mert jól mértem.Csak nem volt rajta a szemüvege, és nem látta rendesen mi van a blokkon.Persze annyit sem mondott, hogy elnézést.

És ami még probléma számomra, az a hétvégi beosztás.13 km-re lakom a munkahelyemtől. És hétvégén (főleg délutános műszakban) nincs buszom se befelé,se hazafelé. Így a párom visz-hoz.Ami viszont plusz költséget jelent.Mert a bérletet ugyan fizetik,de a benzin már nem. Készülök felmondani, mert már nem bírom se idegileg, sem lelkileg. És már az egészségem a tét.Napi szinten fáj a gyomrom, valószínűleg kiújult a gyomorfekélyem.És állandóan kimerült vagyok, ami ront a munkám minőségén is, ami miatt még többet kiabálnak velem.Nem tudom miért csinálják ezt, de már nem bírom tovább.

Tudom, hogy nem vagyok tökéletes, hogy hibázom, de úgy érzem ezt akkor sem így kéne rendezni, mások előtt, megalázóan. És sajnos nem én vagyok az egyetlen, akivel így viselkednek.Nem tudom mit tehetnék, mert félek, hogy a felmondási idő alatt rosszabbodik a helyzet. Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel:R.E.

Hirdess a Munkahelyi Terror blogon és 1 HÓNAPOT AJÁNDÉKBA ADUNK. A részletekért KATTINTS!