Sziasztok!

Egy barátnőm mutatta a blogotokat, amikor elmeséltem neki, hogy jártam. Egy évvel ezelőtt végeztem a gimnáziumban és tettem le az érettségit. Sajnos a továbbtanulás nem sikerült, így adtam magamnak egy évet, amit pihenéssel akartam eltölteni. Ebbe a szüleim belementek, de kb. fél év semmittevés után nagyon untam már magam és a zsebpénzen túl sem ártott volna némi bevétel, ezért elkezdtem munkát keresni. Arra hamar rájöttem, hogy az érettségi nem igazán ér sokat, ahogy a középfokú angol sem. Így alkalmi munkákat sikerült csak vállalnom, hostesskedés, szórólapozás, stb.

Legutóbb is találtam 3 napra egy hostess munkát. Megbeszéltük a részleteket, a napi díjat, elvállaltam. Aláírtuk a papírokat, amiből én nem kaptam példányt, de nem gondoltam, hogy később ennek jelentősége lesz. Végigcsináltam a 3 napot, majd vártam, hogy megérkezzen a bankszámlámra a pénz. Ez április elején volt, azt mondták, hogy május 10-ig kifizetik. Persze nem kaptam semmit. Miután felhívtam őket és megkérdeztem, mikor küldik a pénzt, ekkor kiderült, hogy egyáltalán nem fognak fizetni.

Azt mondták, hogy azt várhatom, hogy fizessenek, mert se papírom róla, se semmi bizonyítékom, hogy ott voltam, egyébként is próbamunkáról volt szó, amin nem feleltem meg, úgyhogy hagyjam békén őket. Amikor mondtam, hogy nem ebben egyeztünk meg és én ledolgoztam a 3 napot, akkor meg csak kinevettek és naivnak neveztek. Azóta próbáltam még hívni őket, de már az a telefonszám sem él, amin korábban beszéltünk.

Szeretném megkérdezni, hogy mit lehet ilyenkor csinálni? Tudom, tanulópénz, meg minden, de egyrészt nagyon dühít, hogy ilyet egyáltalán meg lehet csinálni, másrészt ha lehetséges, szeretném a pénzt is kiszedni belőlük, mert ha ingyen akartam volna dolgozni, akkor önkéntes munkát vállaltam volna. Remélem tudtok valami tanácsot adni!

Köszönöm!

Szilvi

Új állás! Új élet! Válts velünk Te is! Több ezer állásajánlat a Cvonline.hu oldalán.

„Nem, nem utálunk Titeket fiatalokat mi középkorúak, sőt inkább nagyon is sajnálunk Titeket. Mert előttetek kellene, hogy legyen a jövő, ami cca. legalább annyira homályba vész, mint a mienk. Csak annyi a különbség, hogy mi már túl vagyunk a dolgok sűrűjén, többségünk nehezen, de el jutott egy szintre és ha siránkozunk, az csak azért van, mert innentől jó lenne nemhogy nem a Ti nyakatokon élni, de Titeket segíteni.

A mai un. "kapitalista" világ legnagyobb bűne, hogy szétveri a családokat. A nagy megélhetés utáni hajsza szétzilálja a házasságok többségét, szülő-gyerek kapcsolatot. Ha mi bedobjuk a törülközőt, lelkileg megviseli az ittmaradottat, de legalább nem leszünk nyűg a nyakukon, amikor a saját életük nehézségeivel is alig tudnak megküzdeni.

Nektek meg még, itt az út elején sokkal nagyobb szükségetek lenne jövőképre, biztatásra, olyan álmokra, amik megvalósítása még reális is lehet.

Én nem ítélem el azokat a fiatalokat, akik inkább fogják a sátorfájukat és elmennek. Mert az ismeretségi körömben nem egy olyan történetet láttam, ahol ez volt a megoldás kulcsa. És azt gondolom az az ország, államvezetés, aki hagyja elmenni a jövő nemzedékét, saját sírját ássa meg.

Egy nagyon kedves ismerős házaspár esetével példálóznék, tisztességes, dolgozó emberek voltak mindig, megteremtettek egy egzisztenciát, a fiukat diplomához és 2 nyelvvizsgához segítették. A srác nemrég végső elkeseredésében kiment Angliába, pincérként naponta keress annyit, mint itthon az édesapja munkanélküliként - közmunkával egy hónap alatt. Most ott tartanak, hogy a szülők árulják mindenüket és ha sikerül mennek ők is. Még nincsenek 50 évesek, de ebben az országban se nekik, se a fiuknak nincs jövője. Ez van. Szerinted van erre megoldás?”

Új állás! Új élet! Válts velünk Te is! Több ezer állásajánlat a Cvonline.hu oldalán.

Tisztelt Cím,

Segítségét szeretném kérni, mert elbizonytalanodtam és nem látom át az aktuális Mt. lehetőségeit, hogy a legoptimálisabb megoldás kerekedjen számomra egy felmondás segítségével.

Történetem a következő: Jelenleg egy kis vállalkozásnál dolgozok. Az egész úgy kezdődött, hogy a vállalkozásnak készítettem a szakdolgozatomat, majd a szakdolgozat végén kecsegtettek álláslehetőséggel Februártól projekt alapon. A megbeszéltek után pár nappal a jelenlegi munkaadóm felhívott, hogy adódott egy lehetőség, amivel azonnal kezdhetnek teljes munkaidőben. Így indult a történet, hogy november 20-tol a cégnek dolgoztam.

Munkám kezdetére beígért szerződést viszont úgy hozták, hogy csak Januártól láthattam. A bejelentett összeg meg sem közelíti a valósat amit kézhez kapok. Ez viszont a munkavállalásom elején nem zavart, a kollégáim mind így dolgoznak és rábeszéltek, hogy ez így is "helyes". Március végén tartottuk meg a januárra beígért teljesítményértékelést. A teljesítményértékelés végeredményében jól zárult, hiszen a bérem megnövelte a munkaadóm, viszont elkövettem talán egy elég nagy hibát, miszerint a projekten velem együtt dolgozó "A."-t magasztaltam főnökömnek, hogy milyen jó volt vele dolgozni. Ezzel kezdődött a lavina.

Azóta napról napra nagyobb munkahelyi terrornak vagyok kitéve. A többemberes problémákat rám hárítják, kb. teljesíthetetlen határidőket írnak elő és lelkiismeretességem ezzel porig tiporják. "A." egyre agresszívabban lejárat a feletteseim előtt, lehordja a munkámat, elveszítettem a megbecsülésem. Már nem szeretek a munkahelyemre bejárni, azelőtt imádtam ott lenni pedig. A munkahelyen felgyülemlő stressz pedig begyűrűzi az egészségemet és a folyamatos túlórák felborították a work-life egyensúlyom.

A környezetem is megjegyezte, hogy teljesen tönkre vagyok menve lelkileg, hagyjam abba és keressek más lehetőséget. Ezen az útra lépvén úgy látszik, hogy több lehetőségem is akadt a továbblépésre. Viszont itt jön a bökkenő, miszerint nekem fel kellene mondanom. Több féleképp értelmeztem a Mt. ez ügyben. Felmondással élve a szabadságomat kifizetve már csak 30-szabadnapok számát kellene ledolgoznom vagy a teljes 30 napot?             

Nem szeretnék a jelenlegi munkahelyemen már többet dolgozni egy nappal se többet. Erre keresek leginkább megoldásokat. (Szabadságot fizetés nélkülit kértem a főnökömtől Január hónapban, 3 hetet a Záróvizsga felkészüléshez. Hivatalosan tehát még 20/2 napom van, amit nem vettem ki ebben az évben.) Van valami, amivel kikerülhetek ebből a helyzetből, ha már lenne befogadó másik cég? Legszívesebben azonnal felmondanék. Remélem tud számomra segíteni.

Tisztelettel: M

Új állás! Új élet! Válts velünk Te is! Több ezer állásajánlat a Cvonline.hu oldalán.