Csókolom, csókolom, újra itt vagyunk! Ismét korábbi hozzászólásokból szemezgetünk. Szép napot Mindenkinek!

Közszolga vagyok, hivatalban dolgozom. Volt már sok főnököm, jellemzően mindegyikkel jól kijöttem, mint általában mindenkivel.

Egyszer azonban nyakamba ültetett a sors egy barmot, aki olyan zseni volt, hogy a legegyszerűbb munkát is úgy meg tudta szervezni, hogy azt sem tudtuk, hol áll a fejünk, viszont így ötször annyi ideig tartott, továbbá állandóan és folyamatosan új és teljesen fölösleges feladatokat talált ki, pl. nyilvántartásokat rendszeresített, amikre később soha, senki sem volt kíváncsi, stb.

Áldásos tevékenységének köszönhetően lefulladt az osztályunk, már az érdemi munkát sem tudtuk határidőre elvégezni. Rendszeresen túlóráztunk, de hiába.
Minden Idők Legnagyobb Szervezője és Vezetője természetesen akkor ment szabadságra, amikor neki alkalmas volt, nekünk beosztottaknak viszont a szabadságunkat is mindig meg akarta szervezni (Irgalom atyja, ne hagyj el!!!) és sajnos meg is szervezte.

Na, akkor elegem lett és amikor szabadságra akartam menni, de nem engedett el, akkor elmentem betegállományba, így viszont jó sok szabadságom maradt. Egy idő után rájött a barom, hogy hiába emberkedik.

Ja! Nem táppénzcsalás az, ha idegösszeroppanás előtt öt perccel elmész betegállományba.

Továbbra is várjuk a leveleket a  munkahelyiterror@gmail.com címre! Az érdekesebb kommentekből is szemezgetünk. A levelek semmiféle cenzúrán, vagy kontrollon nem esnek át, a helyesírási hibákat sem javítjuk, ezért tessék odafigyelni!