MUNKAHELYI TERROR BLOGTALÁLKOZÓ - !!!ÚJ IDŐPONT!!!

Na, ma sem alszom ki magamat, úgyhogy következzen egy levél. Bocsánat, de be vagyok csípve és most ennyi telik tőlem.

 

Balsorsom úgy hozta, hogy megpályáztam egy oktatási titkári állást, amit egy budapesti művészeti egyetem írt ki egy ismert állami portálon.

 

A pályázati kiírásban a szokásos feltételeken kívül középfokú nyelvvizsgát is kértek s előnyként értékelték a felsőfokú végzettséget.

Minthogy jogi diplomám és komplex, középfokú nyelvvizsgám is van, megpályáztam az állást.

 

Kétfordulós (!) interjún kellett átesnem, az elsőt az egyetem kancellárjával folytattam le, aki szemrebbenés nélkül megkérdezte, mennyit kerestem az előző helyemen, majd a választ hallva, némi elégedettséggel közölte, hogy itt nem lesz annyi…de, hogy mennyi lesz, azt nem közölte.

 

Egy hét múlva felhívtak, továbbjutottam az első fordulón, befáradhatok a másodikra. A második interjút már a tanszékvezető és oktatási titkárja tartotta, a kancellár betegsége folytán itt nem volt jelen. Két nap múlva a kancellár titkárnője telefonon értesített, hogy elnyertem az állást.

Örömöm határtalan volt.

 

Mindez november közepén történt, az álláspályázat szerint már november végén munkába állhattam – volna. Írásbeli értesítést nem kaptam arról, hogy engem választottak, de november végén egy tanszéki értekezlet keretében bemutattak a tanszék tanárainak. Időközben az általam elnyert oktatási titkári poszt oktatási managerré nemesült – az egyetem rektora ugyanis kiművelt emberfőket szeretett volna látni a tanszéken, akik képesek menedzselni a tanszék intézetté való átalakítását – bár, hogy ennek milyen jelentősége lehet, az elnevezés eleganciáján kívül, arra mindvégig nem találtam magyarázatot.

 

Decemberben is érdeklődtem, mikor állhatnék munkába, az ott dolgozó oktatási titkár szóban közölte, hogy januárban.

Január első munkanapján 8 órakor megjelentem a tanszéken – persze én voltam az első, ezért egy órát kellett várnom, hogy beléphessek a tanszéki titkárságra, addig a folyosón álldogáltam.

 

Végre megérkezett kollégám s beléphettem munkahelyemre, ám a legnagyobb meglepetésemre se számítógépem, se asztalom nem volt, székem is csak azért, mert magam alá húztam egyet. S ez így is maradt hét (!) héten át, február közepén kaptam csak munkaállomást (PC-t és asztalt). Addig az oktatási titkár mellett ültem és néztem, ő mit csinál, néha-néha írhattam egy-egy levelet s lefénymásolhattam egy-egy számlát, a rigorózusan előírt szabályok szerint és felvehettem a telefont.

Mindezt diplomával, nyelvvizsgával, tapasztalattal.

 

Munkaszerződésem sokáig nem lett (noha kértem), a kinevezési javaslatot csak január végén juttatták el a gazdasági igazgatóhoz, aki néhány napon belül elkészítette a kinevezést. (Közalkalmazottaknál ez jelenti a munkaszerződést.)

A kinevezésemben az E fizetési osztályba soroltak, ami a közalkalmazotti bértábla szerint középiskolai végzettségű munkatársakat illet.

 

Levelet írtam tehát a gazdasági főigazgatónak és a kancellárnak (baljós elnevezés) és kértem, ismerjék el diplomámat, nyelvvizsgámat s kerülhessek a H osztályba. (Már dolgoztam közalkalmazottként, H osztályba sorolva.)

„Tisztelt Hölgyem!” megszólítással kaptam a választ, miszerint az oktatási titkári állásnál csak a középiskolai végzettséget veszik figyelembe – s ez az oktatási managerre is vonatkozik s a nyelvpótlék csak „adható” de nem kötelező.

 

Ezen a héten a tanszéken járt a rektor s bátorkodtam megkérdezni tőle, van-e mód arra, hogy tanszéki managerként elismerje az egyetem a diplomámat s a H osztályba soroljanak, nem kérek több fizetést, csak a minősítés legyen más. A rektor kedvesen azt mondta, dehogynem lehetséges, hivatkozzak erre a beszélgetésre és mindezt írjam meg a gazdasági igazgatónak, majd korrigálják a dolgot.

 

Bízva az igazságos király döntésében, megírtam tehát újra mindezt a gazdasági igazgatónak.

Kisvártatva dörgedelmes választ kaptam a szokásos „Tisztelt Hölgyem!” megszólítással, miszerint én valamit félreérthettem, az SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat) csak az E osztály elismerését engedélyezi oktatási titkár munkakörben, bárha oktatási manager is az illető.

 

Ekkor már éreztem, hogy vesztésre állok az egyetemmel szemben, ám a történet csúcspontja még előttünk volt.

Pár nap múlva a tanszékvezetőmmel együtt hívatott a kancellár s minősíthetetlen hangnemben közölte velem: NEM SZÓLHATOK A REKTOR ÚRHOZ, micsoda impertinens eljárás az, hogy a rektortól kérdezem meg munkahelyi minősítésemet, s miért hivatkozom őreá s keverem őt olyan színbe, mintha hozzájárult volna a H osztályba sorolásomhoz, miért keltek ilyen látszatot, miért hazudok…???

Nem emlékszem, hogy bármelyik munkahelyemen ilyen megalázás ért volna.

Hiába hivatkoztam arra, hogy ha a pályázati kiírásban előnyként értékelték a diplomát, akkor a közalkalmazott joggal számít arra, hogy ezt a fizetési osztályba sorolásnál figyelembe veszik, a nyelvvizsgával már elő sem hozakodtam. A kancellár jónak látta még közölni velem, gazdasági válság van, el kell fogadni a helyzetet, s ő megkérdezte az állásinterjún, hogy tudom-e vállalni ezt a munkát. (de hát mi másért jelentkeztem volna?!)

Az én tanszékvezetőm pedig rezzenéstelen arccal, szótlanul ült mellettem mindvégig.

 

Ezen a délutánon határoztam el, hogy innen az első alkalommal elmenekülök.

A kinevezésemet – mely három hónap próbaidőt tartalmazott és 1 évre szólt - végül februárban mégiscsak aláírtam – E osztályos besorolással – , ám fizetést csak márciusban kaptam, igaz akkor kéthavit.

Munkám a doktori iskola akkreditációjától, a vezetői értekezleteken való részvételtől az angol nyelvű levelezésen, ügyintézésen, szerződésíráson és szerződéskötésen keresztül egészen a tanszékvezető személyes E-mailjeinek megírásáig terjedt.

 

Ma már nem dolgozom az egyetemnek, a három hónapos próbaidő utolsó napján azonnali hatállyal megszüntettem a munkaviszonyomat. Távozásom általános vihart kavart, de utódom már ott dolgozik a tanszéken – neki is diplomája és nyelvvizsgája van…

Továbbra is várjuk a leveleket a munkahelyiterror@gmail.com címre! Az érdekesebb kommentekből is szemezgetünk. A levelek semmiféle cenzúrán, vagy kontrollon nem esnek át, a helyesírási hibákat sem javítjuk, ezért tessék odafigyelni

Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre várja Erynnis.