Újfent munkajogos napot tartunk. Rabszolga alkalmazotként dolgozik egy kisvállalkozásnál, ahol a szabadságokat nem adják ki időben és a ruhapénzt sem fizetik.

Tisztelt Despota, Erynnis!

Egy kisvállalkozásnál dolgozom többedmagammal, mint alkalmazott. A munkakörök különbözőek,a munkaruha előírás (a ruhapénz az viszont valahogy derogál) a szerződések alakilag nagyrészt azonosak, egy dologban mindenképpen: szerepel bennük a hideg étkezési juttatás, nem nagy összeg, de nem keres senki sem olyan sokat, hogy azt nélkülözni tudná, főleg ha eddig kapta és számol vele.

(Nem írom le hogy kinek mi a nyomora, mert akkor beazonosíthatóak lennénk.)

Ez utóbbit nem kapjuk meg visszamenőlegesen sem, arra való hivatkozással , hogy nem kötelező adni meg különben is adóköteles lesz jövőre(!), de akkor minek szerepel a munkaszerződésben?

A bérszámfejtésben viszont szerepelt. A másik problémás dolog a Mt. szerint járó szabadság, amely elsummantása addig zajlik, amíg valaki fel nem lázad majd csak! Bármikor szóba kerül a dolog, mindig megy a félreduma, hogy nincs mód a kiadására, stb. most nem érek rá ezzel foglalkozni (talán addig tologatják, míg valaki fel nem mond - hátha akkor nem kell kiadni neki) Egyik ember sem próbaidős már, bár még a végkielégítésre jogosító munkaviszonyt nem szerezte meg még senki, de van előző évből hozott szabadság is, az ugye nem évülhet el? Ha március 31-ig történt szabadság kiadás ,az az előző évi keretből kerül felhasználásra?

Különböző felmondási módozatok esetén, mi történik az előző évekből felhalmozódott és az aktuális évi, időarányos szabadsággal?

Az hogy nem adott se munkaruhát, sem pedig ruhapénzt míg más munkavállaló valamelyiket a kettőből megkapta, az hátrányos megkülönböztetés ,ugye jól tudom?

Üdv… rabszolga

Kedves "Rabszolga"!

Az étkezési jegy megvonása egyértelműen jogtalanul történt. A kajajegy a munkabér része, amelyet csak közös megegyezéssel, írásban lehet módosítani (kivétel természetesen, ha a munkáltató egyoldalúan dönt az emelésről, ilyenkor az írásba foglalás követelményét nem veszik szigorúan). Az a tény, hogy a ki nem fizetett kajajegy a bérszámfejtésben kifizetettként szerepel, már adójogi szabálytalanságot jelent.

A szabadságot a munkáltató köteles kiadni - nem a munkavállaló kivenni -, a kiadni elmulasztott szabadságot a következő év június 30-ig kell kiadni, ellenkező esetben meg kell váltani pénzben. A szabadság kiadása iránti igény elévülhet, mégpedig az általános munkajogi elévülési időben (3 év), azaz maximum 3 évre visszamenőleg kérheted a ki nem adott szabadságok pénzben történő megváltását, a kiadását már nem, mert június 30-a eltelt, így a tavalyi és korábbi szabikat pénzben köteles kiadni a munkáltatód.

Felmondás esetén a ki nem vett, időarányosan járó szabikat ki kell fizetni pénzben, azaz: ha pl. 24 nap rendes szabadságod van egy évre és felmondanak neked úgy, hogy a munkaviszonyod július 31-én szűnik meg, a tárgyévben pedig még egy nap szabit sem vettél ki, a január 1-től július 31-ig időarányosan járó szabinapokat kell kifizetni, azaz 14 napot.

Amit a munkaruhával kapcsolatos hátrányos megkülönböztetésről írtál, abban véleményem szerint igazad van.

Amit erre az emailcímre írsz (munkahelyiterror.jog@gmail.com), nem kerül ki automatikusan a honlapra, csak ha hozzájárulsz. Ha egyéb infókat is szeretnél megosztani velem, velünk, ide nyugodtan írhatod, csak azt a szöveget tesszük ki, amihez te is hozzájárulsz.

Üdvözlettel: Erynnis