Paranoiás főnök

Ne feledjétek, munkanélküli olvasóink számára lehetőség nyílik ingyen és bérmentve hirdetni blogunkon, részletek ITT.

Aktív álláskeresőinket megtekinthetitek ITT.

Beteg a főnök! Mit tegyünk, ha többnyire nők vagyunk és szemtől szemben fellépni nem merünk?

Felbátorítottak a korábban olvasott beírások és rájöttem, hogy igazából más lehetőségünk nincs is arra, hogy paranoiás főnökünk okozta bánatunkat, és permanens veszélyérzetünket kibeszéljük, ezért ezen a fórumon próbálkozunk. Talán felfigyel rá valaki.

Nem ezt érdemeljük:

Kövér, nyálkás főnök, jó nagy adag felfelé-megfelelés kényszerrel, kisebbségi komplexussal és paranoiával. Aki felfelé lihegve teljesít és hajbókol, lefelé nem köszön és tapos. Aki megoszt és egymás ellen uszít, rapszodikus ciklusban váltva osztogatja a "kegyelt" és "nemszeretem" minősítéseket szolgái között, akiket az éppen aktuális besorolásnak megfelelően esetleg békén hagy, vagy a menekülésig (az áldozat felmondásáig), ill. egyéb végleges megoldásig (kirúgásig) csesztet szüntelenül, vélt, vagy valós, de többnyire általa kreált ügyekre hivatkozva.

Valószínűleg álmatlanságban és „éjszakai elfoglaltság” hiányától frusztráltan szenved, mivel e-mail utasításait hajnali 2-3 körül írja. A királysága részét képező céges üdülőben is külön szobát tartat fenn magának, ahol rendszertelen időpontokban, de általában nem munkaidőben jelenik meg. De nem ám barátnővel, vagy valami más, normális férfiemberhez illő céllal, hanem csak úgy, egyszerűen enni és inni, valamint a királyságot élvezni, de főként cseszegetésünk és a rettegés szinten tartása érdekében. Jellemző módszere, hogy hajnali 2-3-kor felkel (!? le se feküdt) a „birtokot” és a szolgákat ellenőrizni, és … aki keres, az talál. Ha megteheti, akkor valamit ellop (iratot, kulcsot, amit éppen talál) valahonnan, s ha az ellopott dolgot a gazdája keresi, akkor az őrzés hiánya miatt, de ha dolog eltünését a gazdája nem vette észre, akkor ezért vonja felelősségre ……… és még senki nem merte képen törölni.

Ugyanezt a teszi a központban is azokkal, akik éppen a nemszeretem besorolást élvezik. Titokban benyúlkál fiókokba, kivesz valamit, majd egy hét múlva felelősségre vonja az áldozatot, hogy „észre se vetted, hogy eltűnt”. Hétvégeken benyúlkál a számítógépekbe, ellenőriz, keresgél …. és persze talál. Saját mulasztásai miatt b….tatja a beosztottat, majd egy hét múlva mea-culpázik. Néha kér, néha arra, hogy „hogy tartsd nyitva a szemed, és tájékoztass”. Néha sikerrel. A besúgónak jutalom, az áldozatnak más jár …. kinek, hogy sikerül. Volt, akinek nem sikerült, mennie kellett.

A céges kikötőnkben milliárdos értékű ellenőrző rendszert szereltetett be, még a WC-k be is, a sz@rtolvajok, valamint az illegális WC és zuhany használók kizárására. Paranoiás. Azt mondják, közismerten az. De akkor miért kell már évek óta szenvednünk tőle?

Üdvözlettel,
Csipetke