Aktuális olvasói levél 

Egyre több helyen jelenik meg Magyarországon is a H1N1 vírus okozta influenza. A vírus a munkahelyeket sem kerüli el. Mit tehet azért a dolgozó, hogy ne fertőződjön meg? Hogyan készülnek a vállalatok arra, hogy a járvány miatt esetleg egyszerre sok munkavállaló is kidől a sorból?

A munkahelyeken az egy légtérben és a személyes ügyfélkapcsolattal rendelkező dolgozók vannak leginkább veszélyben. Mit tehetnek az elkerülésért? "Az egyetlen hatékony védekezés a szájmaszk lenne, amit reggel feltennének a munkavállalók a munka végén pedig eldobnák őket" - mondta el Dr. Eörsi Dániel háziorvos. "A H1N1 esetében nem sokat segít az elválasztó paraván és az sem, ha valaki fél méterrel odébb húzódik a szomszéd kollégától, mivel az őszi, párás időben a vírus kilégzés után 30 méterre is eljut" - magyarázta a doktor, akinek tanácsa: "Fontos, hogy egy zsebkendőt csak egyszer használjunk, majd dobjuk ki és minden orrfújás és tüsszentés után mossunk kezet, valamint jó, ha mostanában hanyagoljuk a puszival való köszönést."

Veszélyes a légkondicionáló

Az orvos a légkondicionálók káros hatásaira is felhívta a figyelmet. Ezek a berendezések nem nyitható ablakú irodaházakban például egész évben üzemelnek. "Egy ilyen járvány idején mindenképpen javasolt kikapcsolni a légkondikat, mert azok nagyban ronthatják a helyzetet. A berendezések csöveiben baktériumok vannak, melyek működés közben a légtérbe kerülnek. Normál esetben ezek ártalmatlanok, azonban ha valaki megfertőződik a H1N1 vírussal, akkor ezek a baktériumok szövődményeket okozhatnak. Tehát ilyenkor sokkal inkább javasolt a sűrű szellőztetés, amely amúgy is jobbat tesz a levegőnek" - mondta Dr. Eörsi Dániel.

29 százalék támogatja a védőoltást

Hogy miként készülnek a cégek a járványra? Úgy tűnik, nem veszik komolyan. "Minden vizsgálat azt erősítette meg, hogy a legtöbb szervezet egyáltalán nem képes előrelátóan gondolkodni, csak kullog az események után, és semmiféle tudatos felkészültséget nem mutat" - mondja Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezetője. A szervezet kutatásából kiderül, a cégek fele eddig semmi kézzel fogható intézkedéssel nem rukkolt elő, legfeljebb tájékoztatta dolgozóit a megelőzési lehetőségekről. Egy járvány kitörésekor elengedhetetlen vészforgatókönyvvel - pandémiás tervvel - csak 13 százalék rendelkezik, 12 százaléknál van folyamatban a kidolgozás. “Viszont örömteli, hogy a megkérdezettek 29 százaléka ingyenesen biztosítja munkatársainak az influenza elleni védıoltást" - teszi hozzá Dara Péter. A felmérésben minden negyedik dolgozó válaszolta azt, hogy egyáltalán nem kapott információkat munkáltatójától a H1N1 járvánnyal kapcsolatban.

A cégen belüli fertőzés elkerülésében a vállalatok tárgyi felszereltsége kulcsfontosságú lehet. Azonban a szervezeteknek mindössze a 27 százaléka rendelkezik korszerű klímaberendezéssel, 18 százalékuknak van kiépített távmunka-infrastruktúrája és 15 százalékuknál juthatnak hozzá a munkavállalók fertőtlenítő folyadékhoz és szűrőkészlethez.

Mit takar a pandémiás terv?

A már említett pandémiás terv egy válságterv, amely tartalmazza azokat a feladatokat és stratégiákat, amelyekre szükség lehet egy komolyabb járvány kitörése esetén. Egy vállalat esetében a pandémiás tervben nagy szerepet kaphat a cégen belüli terjedés esélyének minimalizálása, illetve kitörés után a terjedés meggátolása. Ennek megfelelően a cégek a legnagyobb hangsúlyt a védőeszközök beszerzésére és kiosztására helyezik, de szintén fontos szerepet kap a speciális higiénés előírások meghatározása, a kulcsfeladatok és kulcsmunkakörök azonosítása és a kritikus létszám meghatározása. A pandémiás terv ezen kívül kiterjed például válságstáb felállítására, helyettesítési rendszer kiépítésére, új munkarend kialakítására.

Dorofejev Tamara

Forrás: Jobpilot