Kedves Erynnis!

A következő, szerintem tisztázásra váró, sokak által érdekelt téma lenne a kérdésem:

Ha valaki határozott idejű munkaviszonyban van, és akkor esik teherbe, vagy már éppen terhes a munkaviszony megkezdésekor, akkor hogyan zajlik a gyes, munkaviszony kérdés?

Ha mondjuk 1 éves határozott munkaviszonyban vagyok, és a periódus 4. hónapjában megyek el szülni, akkor a maradék 6 hónapra kapok gyest, majd utána nem, mert lejár a határozott munkaviszonyom?

És gyes után nem mehetek vissza dolgozni, mert időközben megszűnt a jogviszonyom? Vagy folytathatom, hiszen "csak" szüneteltettem a munkaviszonyt?

Kérlek, tedd tisztába ezt számomra (és sokak számára) minél hamarabb, mert döntenem kéne.

Köszönöm, l.

Kedves Dododf!

Igyekszem tisztába tenni a problémát, kezdjük talán a határozott idejű munkaviszonnyal. Ez a határozott időtartam elteltével automatikusan megszűnik (nem megszüntetik!), akár állapotos, beteg, stb. a munkavállaló, akár nem, esetükben ugyanis a tilalom a megszüntetésre (felmondásra) vonatkozik.

A szülés, gyermeknevelés esetén járó állami juttatásokat pedig először két csoportba kell sorolnunk: egyik csoportba azok az ellátások tartoznak, amelyek biztosítási (társadalom- és egészségbiztosítási) jogviszonyhoz kötődnek (ez a TGYÁS és a GYED), a juttatások másik csoportját - az egyszerűség kedvéért most egy csoportba sorolom ezeket - a különböző jogcímeken juttatott, nem biztosításhoz kötődő támogatások alkotják (ilyen például szüléskor nyújtott egyszeri pénzbeli juttatás - sajnos a hivatalos neve most nem jut eszembe -, a családi pótlék, a GYES, stb.).

Mivel a szülés után közvetlenül a TGYÁS és a GYED a releváns, ezekről írok itt bővebben, természetesen ha lesz rá igény, akkor később a többit is összefoglalom.

Mind a TGYÁS, mind pedig a GYED biztosításhoz - nem pedig munkaviszonyhoz - kötődik, optimális esetben persze ez a kettő együtt jár, de biztosított úgy is lehet valaki, hogy nincs munkaviszonya (hanem pl. megállapodást köt az OEP-pel és fizeti maga után a járulékokat), vagy úgy is, ha épp fizetés nélküli szabadságon van.

TGYÁS annak a - nőnek - jár, aki a szülést megelőző 2 évben legalább 180 napon át biztosított volt és
- a biztosítás időtartama alatt, vagy annak megszűnésétől számított 42 napon belül szül, vagy
- a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl szül, táppénz, vagy baleseti táppénz folyósításának időtartama alatt, vagy pedig a táppénz folyósítása megszűnését követő 28 napon belül.
A 180 napos biztosítási időtartamba be kell számítani azt az időt is, ami alatt az anyuka - a biztosítás megszűnése után - táppénzben, baleseti táppénzben, TGYÁS-ben, illetve GYED-ben részesült, közép-vagy felsőfokú tanulmányokat nappali tagozaton 1 évnél hosszabb ideje folytatott, vagy pedig rehabilitációs járadékban részesült.

A TGYÁS a szülési szabadság időtartamára - 6 hónap - jár, mértéke a napi átlagkereset 70%-a, maximuma nincs, viszont csak az anyuka veheti igénybe.

A GYEDet viszont már nemcsak az anyuka, hanem bármelyik szülő - viszont csak az egyikük -igényelheti, akkor, ha a gyermeket a saját háztartásukban nevelik, és
- ha az igénylést - nő esetében a szülést - megelőző 2 éven belül legalább 180 napon át biztosított volt a szülő,
- vagy ha a szülő az igénylést megelőzően TGYÁS-ben részesült és a biztosítási jogviszonya ennek időtartama alatt szűnt meg, feltéve, hogy a TGYÁS-re vonatkozó jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően legalább 2 éven át biztosított volt.

A 180 napos biztosítási időbe ugyanazok számíthatók be, mint a TGYÁS-nél. A GYED a TGYÁS-ra való jogosultság időtartama lejártának napjától (tehát ha a szülést követően veszik igénybe a TGYÁS-t, akkor a 6 hónapos szülési szabadság leteltétől) vehető igénybe és max. a gyerek 2 éves koráig, összege szintén a napi átlagkereset 70%-a, viszont itt már van maximum: a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a havonta.

Mind a TGYÁS, mind pedig a GYED-re érvényes, hogy mellette nem lehet munkát végezni, vagy bármi ilyen és hasonló címen jövedelmet szerezni, a GYEDnél továbbá az is feltétel, hogy a szülő saját háztartásában nevelje a gyereket (bölcsödébe, óvodába sem adhatja, nem lehet letartóztatásban, a gyermek nem lehet nevelőszülőknél, stb.).

Tudom, hogy kicsit soknak, illetve bonyolultnak tűnnek a szabályok, annyit érdemes megjegyezned, hogy a biztosítási jogviszonyod napjait kezdd el számolgatni és ha kijön a 180 nap, akkor nem lesz gond.

Az itt írottakat elolvashatod az 1997. évi 83-as törvényben is, ez a kötelező egészségbiztosítás alapján igénybe vehető pénzbeli és nem pénzbeli ellátásásokról szól.

Üdv,
Erynnis

Ui.: kedves olvasók, kérlek, jelezzétek, ha valamilyen - itt felsorolt, vagy fel nem sorolt - juttatásról szeretnétek még többet tudni, én pedig megpróbálom akkor azokhoz is összeszedni a fontosabb infókat.