Ingyen sem kellek

 

Az én történetem úgy kezdődött hogy középiskola után elmentem főiskolára műszaki informatikára ahol a második évben nem sikerült az egyik tárgyam, így vége lett. Az itt eltöltött időszak alatt egy dolgot kitaláltam, mégpedig hogy mit szeretnék csinálni az életben. Amúgy szerintem a legfőbb baj az emberekkel hogy nem tudják meg soha hogy mihez is lenne kedvük. Egyik ismerősöm erre nagyon frappánsan azt mondta hogy ö egy jó meleg szobában szeretne vigyázni egy vázára hogy el ne törjön.:D Ezen jót nevettem akkor de ilyen meló sajnos nincs.

 

Lényeg a lényeg sokat foglalkoztam 3D modellezéssel élvezetből, meg volt sok ötletem. A főiskola otthagyása után dolgozni kellett, így hát elkezdtem dolgozni az értékesítés területén, és az elsö munkahelyemen belebotlottam egy baromi rossz főnökbe. Én ilyen mobil értékesítő voltam ott, és elég sokat kellett autóban ülni, és ügyfelekhez kimenni rásózni valamit. A főnök folyamatosan mondta a magáét hogy mit hogy kéne csinálni. Először azzal kezdte hogy a személyes találkozás varázsa a legfontosabb hogy közel kerüljünk az ügyfélhez. Legközelebb mondom neki kimegyek valakihez, erre meg azzal jön hogy minek megyek ki amikor telefonon is le lehet beszélni az ilyeneket. Na most akkor melyik? Mindegy, dobbantottam. Elkerültem egy új munkahelyre mint sales representativ, ahol az ügyfél jön be ha akar valamit. Rendkívül jó munkahely volt, egy multi ahol mindenki ugyanannyiért dolgozik ha van vevő, ha nincs. A multi úgy döntött hogy a bolti üzletvezetőknek meg kell vennie az üzletet és onnantól kezdve ö felel az alkalmazottaiért. Persze teljesítményarányos fizetésért. Ezzel nem is lenne semmi baj, ha azután a kollégák akikkel előzőleg jól kijön az ember, nem váltak volna pénzéhes vadállatokká. Gondoltam hogy mivel én csak 22 éves vagyok ezért eltekintek a pénztől, jó lesz nekem a minimális fizu, az akkori bulijaimat fedezte az is, így elkerülve a feszültséget. Végül hanyatló teljesítményemnek köszönhetően megváltak tőlem.

 

Nem is volt baj, hiszen alakulóban volt egy egyéni projekt amivel négy hét alatt végül sikerült megkeresnem az előző munkahelyem majdnem egész éves fizetését. Nem egy álom meló volt, de ilyen szempontból jó volt. Később megint sikerült elhelyezkedni egy értékesítésben ahol a válság kezdeti hatásai miatt felvettek engem hogy a nagyfőnöknek az orra alá lehessen dörgölni hogy: Ni, attól hogy már két értékesítő van az üzletben, attól nem fogunk többet eladni a termékből. Szal egy próba volt, és annyi ideig is tartott mint a próbaidő. Nem bántam azt sem.

 

Gondoltam mostantól próbálok hódolni a rég feledésbe merült és hobbinak is tekinthető munkámnak. Utánajártam melyik munka áll legközelebb a tervezéshez. Kitaláltam hogy CAD/CAM programozó az általam megálmodott állás. Ahhoz hogy elvégezzem a sulit, kell egy másik suli előképzettségnek amit egy év alatt abszolváltam. Azóta csinálom ezt az új sulit és tudásom egyre csak nött. Jelenleg ott tartok hogy el akarok helyezkedni a piacon a képzettségemnek megfelelöen a ranglétra alján hogy aztán feljussak az áhított pozicióig, amivel nincs is semmi baj, mert ha 10 évig is tart akkor is megcsinálnám.

 

A problémám csak annyi hogy a legtöbb ilyen multi kiadja egy fejvadászcégnek az új alkalmazott akvirálását. Az álláshirdetésben mindenhol kérik a minimum 2-5 éves munkatapasztalatot. Kérdem én ha valaki kezdő, hogy a büdös francba szerezze meg azt a tapasztalatot ha mindenhova tapasztalatot kérnek. Hát nem tudtam jobbat kitalálni gondoltam felkutatom a városom környékén lévö összes, az iparral foglalkozó céget és felajánlom neki szolgáltatásaimat INGYEN!!!! Nem kérek pénzt, nem kérem hogy velem különb módon bánjanak. Ugyanúgy bevállalom a 3 műszakot ha kell, mert tudom hogy majd megtérül. Persze senki nem élt a lehetőséggel, visszautasítottak. Megpróbáltam Pesten is minimális összegért (mert ott nem élvezem a szülői támogatást) de válaszra sem méltatnak.

 

A minap találtam egy álláshirdetést amiben az elvárás között szerepelt hogy minimum általános iskolai végzettség kell, és szakmai tapasztalat. Írtam a kedves munkaközvetítő NÖnek, hogy ugyan mennyit fizetnek a munkáért, és jelentkezhetnék-e rá én is, akinek nagyobb az előképzettsége viszont még nem dolgozott az iparban. A hölgy készségesen válaszolt: Tisztelt … Úr.

 

Sajnálom de a megbízó tapasztalt jelentkezőket keres így nem pályázhatok rá. Erre válaszoltam, és megköszöntem hogy ilyen gyorsan reflektált a levelemre, majd megkértem, kérdezze már meg a megbízóját is azért. Megjegyeztem neki hogy csak el tudok végezni egy olyan feladatot amire egy 8 osztályt végzett képes (nem akarok senkit lenézni). Annyira azért tartom magam jóeszűnek hogy egy ilyen feladatot akár hetek alatt betanuljak. Tudom hogy nem nehéz mert a gyakorlaton is csináltam.

 

Ezek után kérdem én, miért egy dilettánsra bízzák az ilyen feladatot a cégek. Egy munkaközvetítő egy értékesítői állásnál rá tud cáfolni az igazamra, de egy hasonló kaliberű munkánál mit ért hozzá? Semmit. Felméri a kérdései alapján hogy mennyire épelméjű a delikvens, aztán ha megüti a színvonalat akkor mehet a nagyfőnökhöz.

 

Valójában a problémám az, hogy belekerültem egy csapdába. Vagy felhagyok álmaim állásával, keresek mást amit utálok. Esetleg az önéletrajzomban lehazudom a csillagokat, és úgy talán a nagyfőnök színe elé keveredhetek ahol újbóli elutasítást kapok. Nem tudok többet felajánlani az ingyen munkánál.

 

Aki tud segiteni mi a megoldás, akkor szivesen fogadom, ahogy a negatív kritikát is hátha velem van a baj és tudok rajta javítani.
 

Veled is kiszúrtak?Írd meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

 

Hirdess nálunk, akár barterben is! Legfrissebb médiaajánlatunkat megtalálhatod, ha IDE KATTINTASZ.