Kedves Munkahelyi Terror!

 

Az egyik legnagyobb biztosítótársaság call centerében dolgoztam 2008.02.13-tól 2010.02.25-ig, kölcsönzött munkavállalóként.
A kölcsönvevő a 2008.02.13-át követő két hétben oktatást biztosított részünkre 7 csoporttársammal együtt. Az oktatás tartalmazta a gépjármű kötelező biztosítás, gépjármű casco és lakossági vagyonbiztosításokról illetve ezek kiegészítő biztosításairól szóló termékleírások, szerződési feltételek illetve a Társaságon belüli munkafolyamatok ismeretét, ezt követően önálló munkavégzésre kötelezett. Az ezt követő, mostanáig tartó időszakban összesen 3 oktatásban volt részem. (a két kampányoktatás, és új termékek.)

A feladat, amit el kellett látnom, 24 órás telefonos ügyfélszolgálat volt, melynek keretein belül hétvégén, egyéb ünnepnapokon és éjszaka segélyhívásokat fogadtam a Társaság call centerében. Egyéb időszakokban a teljes körű telefonos ügyfélszolgálat ellátása volt a feladat.

A munkavégzés során számos esetben történt eredménytelen jelzés a vezetőség felé az alábbi problémák miatt:

1. Az IVR menürendszerben olyan termékek pontjai voltak rám állítva, melyekből soha nem kaptam oktatást, mégis elvárták a munkavégzést.

2. Az éjszakai és hétvégi munkavégzés során a nem megfelelő munkakörülmények miatt (hideg volt a call centerben, mérés eredménye 15 C fok).

3. A beosztásom gyakran tartalmazott 6-nál több folyamatos egymást követő munkanapot, nem ritkán 12 órás ciklusokkal vegyítve; illetve jellemző volt az egy héten 3 különböző műszak betöltése is. Előfordult, hogy egyszerre 11 napot dolgoztam, benne 4 db 12 órás műszakkal.(Ezeket a napokat a kölcsönbeadó cég a jelenléti íveken "ellátta" pihenőnapokkal, és úgy számolta ki a bért, csak műszakpótlékokkal.)(Nem lehet álmos a hangom a telefonban, mert lepontoznak…)

4. A munkavégzés megkezdésekor munkaköri leírást nem kaptam.
5. A munkavégzést követő egy éven keresztül semmilyen visszacsatolást nem kaptam.

6. Olyan feladatok elvégzését bízták rám, melyből szintén nem kaptam megfelelő képzést, és az ebből származó negatív fejleményekért felelősséget kellett vállalnom. Ez nem anyagi jellegű felelősségvállalás volt, de jelentősen lecsökkentette a munkavégzésemhez szükséges motivációt.

A jelzésekről és visszajelzésekről tanúskodó e-mail-ek illetve a jelenléti ívek, munkabérjegyzékek és a Kollektív Szerződés rendelkezésre állnak.

A teljesítményem értékelésére a beoktatást követően sor került, ekkor nagyon pozitív visszajelzést kaptam de csak szóban. Legközelebb kb. 1 év múlva, eszerint a teljesítményem egyáltalán nem volt megfelelő; akkor papír alapon kaptam kézhez egy nagyon rövid leírás formájában, egyéb szóbeli instrukciók és további képzés nélkül.

Az első, szilárd alapokon nyugvó, egyedi szempontok szerint meghatározott igazi értékelést 2009.12.16-án kaptam kézhez, visszamenőlegesen 2009. augusztus és szeptember hónapra; majd 2009. október, november, december hónapot 2010.01.21-én. Átlag 90% felettiek!

Ezt követően a 2010.01.25-én megtartott értekezleten „tiszta vizet öntöttek a pohárba”, és kiírtak egy versenyt a kb. 30 időszakos kolléga között, akik közül a február havi értékelés alapján választották ki, hogy kiket vesznek állományba, a többieket 2010.04.01-i hatállyal elbocsátották.

A munkaviszony alatt többször szóba került, hogy állományba vegyenek, felvételkor ez volt az első számú motivációs tényező, mivel a bérezés az állományon belüli kollégáknak teljes mértékben más felépítésű és sokkal kedvezőbb, több juttatással. Ezen időszak alatt utánunk felvett számos kollégát is állományba vettek , ez mindig állítólag értékelés alapján dőlt el; de ezt az értékelést sem osztotta meg velem a Vezetőség. A Társaság Kollektív Szerződése 2009.01.01. előtt nem támogatta a hétvégi, ünnepnapi, és éjszakai munkavégzést, ezért nem vehettek állományba állítólag.
Amennyiben az eddigi eredményeimet figyelembe vették volna, úgy azt gondolom, a számok alapján teljesítettem az elvárt 80%-ot, illetve ez fölötti eredményeim biztosították volna, hogy ne legyen kétségbe vonható az alkalmasságom. Az értekezleten elhangzottak és a későbbi írásbeli tájékoztatás alapján az eddigi eredmények semmisnek tekintendők, és mindenki tiszta lappal indul.
Az új szempontokon alapuló értékelési rendszer több okból is inkorrekt, mert az abban lefektetett tényezőkre adott pontok fiktívnek tekinthetők az esetemben.

Mivel a call center egy légtérben foglalkoztatja az időszakos és állományos kollégákat, így egy fedél alatt kellett dolgoznom 2 évig azokkal az emberekkel; akik ugyanazt a feladatkört látták el mint én, sokkal kedvezőbb bérezés mellett; akik utánam lettek felvéve, velük szemben szintén nem felemelő.

Ezeken kívül számos esetben előfordult, hogy a pihenőnapokra írták ki a szabadságokat, illetve a bent ragadt szabadságok csak harc árán lettek következő évben kiadva, akkor viszont "adminisztrációs hiba miatt" külön harc árán tudtam csak elérni, hogy ne az aktuális évi szabadságból vonják le...erről szintén a jelenléti ív és a munkabérjegyzék tanúskodik.
A beosztás nem ritkán úgy változott, hogy nemhogy nem volt meg két hétre előre, de a munkavégzés előtt egy nappal írták át...szintén e-mailekben olvasható.

Az állományos kollégák ezen felül részesültek különböző oktatásokban, tréningekben, nyelvtanfolyam ingyenesen, stb; amelyen mi nem vehettünk részt, tehát a tudásunkat úgy kellett összeollóznunk, a béren kívüli juttatásokból szintén csak minimálisan kaptunk, ők maximálisan, jogosultak egy hónapban egyszer helybe kijövő orvosnál megjelenni...Gyakran 2-3 órát töltöttünk egyhuzamban hívásfogadáson, monitor előtt; mert a rendszer úgy volt bekalibrálva, hogy egyszerre 6 vagy 7 ember lehetett szüneten, ez viszont nem arányos azzal, hogy hányan dolgoztunk a call centerben, tehát lehetetlen volt kimenni a mosdóba…mivel a munka 100%-osan monitor előtt és annak segítségével végezhető, így szükség lett volna a 10 perces szünetekre. Ezek a rendszer statisztikából lekérhető adatok.

Az elbocsátás megtörtént szóban 2010.02.19-én 10 perces szünetben, ezt követően vissza kellett ülnünk hívást fogadni,és közölték, hogy úgy, hogy állítólag nem vagyok alkalmas a munkára, márc.31-ig, tehát a felmondási idő lejártáig, illetve az állományon kívüli dolgozói státusz megszüntetéséig a kölcsönzős munkaszerződés értelmében kötelesek vagyunk elvégezni a feladatokat.

Utána 02.25-én mégis aláíratták velünk a közös megegyezésről szóló felmondást, melyet csak azért írtam alá, mert ultimátumszerű volt, ugyanis így jutalom formájában kaptunk egy egyhavi fizetést, ellenkező esetben végig kellett volna dolgozni a hónapot, és bármilyen hiba elkövetése esetén(!) azonnali hatállyal felállni; az akkori idegállapotom pedig a fentiek folyamatos tűrése miatt nem volt megfelelő a további munkavégzéshez. Nem szólva arról, hogy kényszerítve voltam másrészről is, mivel, ha nem írom alá, akkor nem kapok kilépőpapírokat, úgy pedig adandó alkalommal nem tudok újabb munkahelyre elmenni, táppénzből pedig nem tudom kifizetni a lakbért; amit egyedül állok, mert egyedül élek. A kérdésre, hogy a munkaviszony megszüntetésére, csak ez a papírforma létezik-e, „igen” választ kaptam. Jelzem, azóta nem sikerült elhelyezkednem, és a munkanélküli segély lassan lejár…Dolgoztam nekik tehát úgy egy hetet, vettem az ügyfelek hívásait, hogy tudtam, hogy ki vagyok rúgva. Mindez egy akkor kb. két hónapja érkezett új vezető elképzelésén és kivitelezésén alapult, amiből közvetlen feletteseink igencsak ki lettek hagyva.(Telefonhívás a 25-i hét végéjén, hogy nem-e tudna bemenni egyikünk éjszakára…. J )

A többes szám rám és egy kolléganőmre vonatkozik, akivel napra pontosan ugyanannyit dolgoztunk, de vannak más, korábban elbocsátott munkavállalók is.

Leginkább az anyagi része érintett rosszul, hiszen a bruttó órabérünk indulóként 680, későbbi szerződésmódosítás után 750 Ft bruttó, (azért is úgy kellett szólni utóbb, mikor újakat vettek fel, és nekik már magasabb volt a bérük, nekünk „elfelejtettek”szólni…)míg az állományban dolgozó kollégák bruttó bérezése 215-230 ezer alapból, tehát az én munkarendem mellett majdnem kétszer annyit kereshettem volna.

Albérletet tartok fenn, amit már nem tudtam kifizetni múlt hónapban, és csak ha arra gondolok, hogy az mellett a fizetés mellett, ami elvileg járt volna, felvehettem volna egy lakáshitelt, és nem itt tartanék 30 évesen…mostanság az ide kapcsolódó törvényi változások nem teszik lehetővé számomra a hitelfelvételt, míg akkor 2 éve lett volna alkalmam rá.A folyamatos rendszertelen beosztás rendszertelen evést alvást és súlyos egészségi problémákat okozott, fogaim kb fél millió, mert rendbe hozni nem lehet...egyetlen napot nem voltam táppénzen.

Szóval bármikor berángathattak dolgozni, munkakezdés előtt egy órával jöhetett telefon, rám lehetett számítani ha valaki lebetegedett, vagy cserélni akart, mert őt elengedték szabadságra…

Ugyanis a kirúgás után derült ki számomra, hogy a Mtk. is szabályozza a kölcsönzött munkavállalók 184. naptól munkaviszonyban töltött időszakra vonatkozó bérezését, (és minden mást is) az pedig az egyenlő bánásmód törvényére épül…E szerint nekem a 18 hónapra visszamenőleg nagyon durván számolva másfél millió forinttal kevesebbet fizettek.

Azóta egyfolytában ügyvédeket kérdezgetek, szerintük nem lehet visszamenőleg semmit követelni rajtuk, mert azzal az egy papírdarabbal ők mindent kivédhetnek, mert rá van írva, hogy nincs követelésem feléjük…Maximum a jogellenes eljárást állapíthatnák meg, de lassan ott tartok, hogy ezzel is beérem, küldtem nekik levelet, próbáltam megegyezni…két hónapja vizsgálják a problémát…Ha tehetném, kamerák elé állnék, és elmondanám az egész világnak, hogy a legnagyobb „A” betűs multi mekkora tapló, de még én lennék elővéve…Hát röviden ez van.
Vigyázzatok ezzel a közös megegyezéssel…. :(

(De ha valaki tud segíteni, azt megköszönöm, akár munkában is)

Uzsi

Amennyiben van olyan történeted, amit szívesen megosztanál másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt részed, akkor írd meg nekünk a  munkahelyiterror@gmail.com címre!

Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre küldheted!