El sem olvasták az önéletrajzomat
Jelentkeztem egy minőségellenőr állásra, valamelyik multihoz egy vidéki nagyvárosban. Behívtak, de első körben még nem interjút kellett adnom, hanem gagyi matek és pszichológia teszteket kellett kitölteni. A magyar nyelvi feladatokról meg már nem is beszélve, ahol hiányzó mondatokat kellett kiegészíteni, illetve összeilleszteni a megfelelő mondatvégeket az elejükkel. Aztán zsinórt tekergetni időre egy táblánál, ahol rögzítik az időt és a hibák számát is a végén. Mindeközben az ember arra gondol, hogy valószínűleg az sem tudná megcsinálni jobban aki rögzíti az eredményeket, nemhogy a cégtől bárki ahova jelentkezett az ember. Főképpen pedig az nem, aki az egész tesztet kiagyalta. Persze én bennem az a kérdés is felmerült, hogy milyen állásra is jelentkeztem tulajdonképpen?
Mindegy. A lényeg: behívtak szóbeli interjúra. Szokásomhoz híven a megadott időpontnál kicsit korábban érkeztem 20-30 perccel. A portán az őr szépen "elkalauzolt", megmondta hogy oda szembe menjek. Csak azt nem, hogy melyik épületbe... De megtaláltam. Egy hatalmas recepción találtam magam, ahol a recepciós hölgy leültetett. Majd mások is érkeztek.
És végre felbukkant a HR-es kollegina, két fiatalember társaságában, akik valamiféle termelési csoportvezetők voltak. Az interjúm el is kezdődhetett hát... 45 perces késéssel!!! Azonban első körben másodmagammal hívtak be, tehát egy másik delikvenssel kellett bent lennem az első 15 percben. Itt végre kiderült, ahogyan azt feltételeztem gyártósor mellé kerestek minőség ellenőrt, persze a srác aki mellettem ült azt hitte ez valamiféle öltönyös állás.
Aztán a hölgy feltette a kérdést melyikünk szeretne kezdeni, merthogy egyénileg is kíváncsiak voltak ránk. Én voltam az első. Tudni kell, hogy az utolsó állásom Angliában volt az interjút megelőzően. A hölgy nem is átallott rákérdezni hogy mikor akarok visszamenni, és miért hagytam ott, tetszett-e stb. Semmi érdemlegeset nem kérdezett, de ezt egy szórakozóhelyi beszélgetésen is megejthettük volna. Volt egy korábbi munkahelyem, ahol öt évet töltöttem el, erre is kíváncsi volt, hogy miért hagytam ott öt hónap után... Vagyis el sem olvasta az önéletrajzomat! Nekem úgy tűnt. Pontatlan kérdéseket tett fel, és ami betetézett mindent, megszólalt a telefonja, amire ő felugrott és kiszaladt. Gondoltam most kellene nekem is felállni, de kíváncsi voltam, hátha a két srác kérdez valamit. Egyikük végre feltette második kérdését az interjú alatt, a másikuk úgy tűnt csak dísznek van ott. Majd visszajött a lány még egy kérdése volt és végeztünk is.
Persze nem vettek fel, de nem is bánom ma már. Azóta újabb két szakmát szereztem, amit valószínűleg ott nem tudtam volna elvégezni, ugyanis akkor tanultam amit szintén megemlítettem az interjún, mire azt válaszolták, felejtsem el, mert nem támogatják semmilyen módon. Sem szabival, sem erkölcsileg, mert nem érdekük. Persze a fizetés is szóba került. Megkérdezték meggyit gondolok, hogy megkaphatok? 140e FT nettót mondtam, lehet hiba volt.
Ennyi. Ki-ki vonja le a tanulságot belőle.
Amennyiben van olyan történeted, amit szívesen megosztanál másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt részed, akkor írd meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.comcímre!
Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre küldheted!