Magyarországon az állasok "haverizmus" által töltődnek be.Ismerős, rokon, haver, barát, ha alkalmas a pozícióra, ha nem. Én 2 diplomával majdnem fél évig kerestem állast, hozzá teszem a jó állasok meg sincsenek hirdetve, így megkérdeztek, miért jelentkeztem erre a pozícióra, én már ettől több vagyok válasszal.

 

Hova jelentkezzek, ha meghirdetve csak a gyenge állások vannak, vagy már rég be van töltve. Vagy túlképzett voltam, vagy nem tudnak annyit fizetni, amennyi elvárásom volt. A legjobb, hogy azután foglalkoztatott egy épülőben levő cég, elég fejesek voltak benne, név szerint nem említeném, de felvettek 3 embert az értékesítési pozícióba, kidolgoztuk a marketing, értékesítési tervet, ellopták az ötleteinket,majd nem fizettek ki, hogy a válság miatt meg sem indul. Mégg ismert emberek sem, gyalázat és gusztustalan.

 

Én a HR-es cégeket sem értem, oda ültetnek 21-22 éves kislányokat, kisfiúkat, akiknek sokszor se diplomájuk, se élettapasztalatuk, se semmi, ülnek, mint nyuszi a bokorban, és ők vizsgáztatnak minket vagy mérik fel, ki alkalmas egy pozícióra. Röhej a köbön! Szóval, ami Magyarországon van munka téren, az nagyon alacsony színvonalú. Ma már külföldön élek, mert lehetetlenné tett a hazai munkaerőpiac. Otthon sok az irigység és nem hogy emelnek, inkább elgáncsolnak, ha kitűnni vágysz a többiek közül.

 

Nem hiszem, hogy a történetem egyedi, azt sem, hogy túl gyakori, de szerencsém volt..., egy fél évig keményen oda tettem magam (mint otthon, de ott nem becsülik) és már elég jó pozícióban vagyok, szóval bye-bye magyar munkaerőpiac, pedig oly jó lett volna "édes otthon" is.

 

Így üldözik el az értékes munkaerőt.Vannak rajtam kívül meg pár ezren...

Amennyiben van olyan történeted, amit szívesen megosztanál másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt részed, akkor írd meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com