Sziasztok!

 

Rendszeresen olvaslak benneteket és sok durva sztorit találtam már nálatok. Az enyém nem annyira brutális, viszont igen csak kellemetlen helyzet. A főnökömről osztanék meg pár apróságot.Amikor a céghez kerültem, még nem ő volt a vezető, de egy tulajdonosváltást követően a teljes vezetőség távozott. Mi maradtunk és ennek nagyon örültünk. Korábban a munkavégzés nagyon hatékonyan működött, de emellett a hangulat is kitűnő volt. Mindenki kölcsönösen tisztelte a másikat, a főnök(ök) emberszámba vett bennünket, tényleg idilli körülmények között tudtunk tevékenykedni.Aztán egyik napról a másikra minden megváltozott.

Rebesgették, hogy új tulajdonos veszi meg a céget, de arról volt szó, hogy mindenki, beleértve a vezetőséget is megmaradhat a helyén, ezért nem nagyon foglalkoztunk a dologgal. Aztán beütött a krach, elköszöntek korábbi vezetőink, mi pedig eléggé meglepődtünk és ez a meglepetés nem volt vidám. Mi is elkezdtünk azon aggodalmaskodni, hogy mi van akkor, ha a mi állásunk is bizonytalanná válhat, mert erre is meg volt az esély. Ebben szerencsére tévedtünk.

Az új góré megérkezett, összecsődített mindenkit és eligazítást tartott. Végig jópofizta az megbeszélést, heherészett a saját erőltetett viccein, nem volt szimpatikus sem nekem, sem a többieknek. Persze ezzel önmagában még nem volt semmi gond, nem lehet mindenki szimpatikus, nem ez a legfontosabb tényező. Megkaptuk az eligazítást, ki lettek osztva a feladatok és mindenki tette a maga dolgát.

A főnökünk kitalálta, hogy meg akarja ismerni az alkalmazottait, tehát minket. Ez is teljesen normális dolog azt gondolom. Egyenként hívott be bennünket az irodájába. Én nem az elsők között voltam, ezért eléggé meglepődtem, amikor a többiek fintorogva, arcokat vágva jöttek ki az irodájából. Mindenki kb. 5 percet töltött bent nála, de amikor kérdezgettük őket, hogy miért néznek ilyen furcsán és miért grimaszolnak, csak annyit mondtak, hogy majd megértitek. Úgy is lett.

Sorra kerültem én is, bementem az irodájába. Hellyel kínált, leültetett az új főnök úr, majd egy baromi szakállas viccet mesélt. Kicsit szexuális töltete is volt, de spongyát rá, biztos oldani akarta a feszültséget, mindenesetre nem volt kellemes a szitu. Elkezdett kérdezgetni a korábbi beosztásomról, hol tanultam, majd néhány személyes kérdés következett, amikhez mondjuk nem sok köze volt, ezért igyekeztem ezeket a kérdéseket kikerülni. Ami már az első másodpercen megütött az irodába lépve, az a tömény pia szag volt, amely csak úgy dőlt a főnök úrból, ez másfél-két méter távolságból is érződött rendesen. Tényleg büdös volt, de igyekeztem nem erre koncentrálni. Ő folytatta a beszélgetést, a nevetgélést, bár elég ritkán iszom alkoholt, de egyértelmű volt, hogy be van rúgva, mint a csacsi. Ráadásként még ott, előttem is kortyolgatott valamit, ami ha a nózim nem csal valamilyen pálinka lehetett.Alig vártam, hogy vége legyen a beszélgetésnek és kiszabaduljak az irodából és friss levegőt vehessek.

 

Miután véget ért a beszélgetés, már nem csodálkoztam azon, hogy miért néztek a többiek olyan érdekes arccal, amikor kijöttek tőle. Azóta már eltelt pár hét és nem hazudok, a főnök úr azóta minden nap kiütötte magát, állandóan kész van. Elsődleges feladatának tekinti, hogy az alkalmazottakkal jó személyes kapcsolatot ápoljon, ezért két három naponta behív magához bennünket egy kis csevegésre és újra és újra megismétli ezeket a kínos jeleneteket. Mindenki retteg tőle, hogy be kell menni hozzá. Úgy egyébként nem rossz ember ő, és eddig elég rendesen kézben tarja a céget, nem lehetne rá panaszt találni, de ezek a kellemetlen percek megkeserítik a napjainkat. Szólni nem merünk, mert még nem ismerjük annyira,kiszámíthatatlan volna, hogyan reagálna, meg hát senki sem kockáztatná az állását. Inkább tűrünk és reméljük, hogy vagy abbahagyja a munkahelyi iszogatást, vagy leszokik ezekről a kínos beszélgetésekről.

Amennyiben van olyan történeted, amit szívesen megosztanál másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt részed, akkor írd meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com