Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre.

Tisztelt Mt!

 

57 éves nő vagyok, 36 év munkaviszonnyal a hátam mögött. 20 éves korom óta a kereskedelemben dolgozok,voltam pénztáros, bolt vezető is, megjártam a ranglétrát az évek alatt. Sajnos az utolsó 10 hónapban nem volt állásom, mert az előző hely, ahol dolgoztam csődbe ment. Egyfolytában küldözgettem mindenhova az önéletrajzokat, de nem kaptak utánam két kézzel. Néha már azon gondolkodtam, hogy az önéletrajzba nem fogok életkort írni, mert akkor arra sem lesz esélyem, hogy egy interjúig lejussak. Ahova behívtak, mindenhol azt mondták, hogy majd értesítenek, de persze csak ígérték, mert végül nem hívtak vissza.

 

Egyetlen helyre hívtak el egy próbanapra, mosogatni egy étterembe. Azt is elvállaltam volna, de abból sem lett semmi, mert a próba nap után ahányan ott voltunk (4-en) mindenkit elküldtek.Fizetni nem fizettek, ott sem volt a főnök és az sem, aki odabolondított minket. Biztos így spórolnak, hogy egy-egy napokat ingyen ledolgoztatnak a reménykedő álláskeresőkkel. Közben egyre gyűltek a befizetetlen számlák, az otp felmondta a hitelemet, elég kilátástalan helyzetbe kerültem.

 

Ekkor hívtak egy kis boltból, ahova előtte két hónapja küldtem életrajzot, hogy jöjjek és ha mindenben megegyezünk, azonnal kezdhetek is. Persze mentem, aki bajban van amúgy sem válogathat. A megbeszélésen derültek ki a részletek. Váltótárs nélkül kell dolgoznom heti 6 napot, a munkaidő reggel 6 órától este 9-ig tart, ebédszünet nincs, bent ehetek, ha nincs forgalom, de bezárni nem lehet.Mindezért a főnököm, aki tulajdonosa boltnak nettó 78 ezer forintot ajánlott fel, azzal a nagylelkű ígérettel, hogy ha nő a forgalom, akkor megemeli pár ezerrel a fizetésemet is.Mivel tényleg nem volt választási lehetőségem, elfogadtam az ajánlatot, azóta, közel két és fél hónapja ott dolgozok.

 

Azt hiszem nem fogom könnyen bírni, már most sem megy egyszerűen. Nincsenek ünnepek, nincsenek hétvégék, reggel fél 5-kor kelek fel és este 11 előtt nem tudok lefeküdni aludni. Kíváncsi vagyok meddig bírja a szervezetem, nem vagyok már olyan formában, mint 20 éves koromban. Sajnos nincs választásom, vagy ezt vállalom, vagy a havi 28 ezer forint az államtól, amitől az utcára kerülnék, így hajtok, ameddig bírom. Az a baj, hogy ezt a rabszolgatartást csak olyan munkavállalóval szemben tehetik meg, mint én, aki teljesen kiszolgáltatott. Nekem nincs más esélyem, ameddig bírom csinálom, hogy utána mi lesz, abba meg bele sem merek gondolni.

 

É