Tisztelt Munkahelyi terror blog! 

Olvasva a blog íróinak történeteit, látnom kell, hogy nem vagyok egyedül a problémámmal, de így is kedvet kaptam, hogy leírjam, az én történetem. Már csak a célból is, hogyha leírom/kiírom magamból a problémámat, akkor az mihamarabb megoldódik, illetve ha esetlegesen én magam nem látom meg hogy mit is kellene tennem annak érdekében hogy minél előbb munkához jussak, talán a történetemet olvasva a hozzászólók tudathatják velem, mint is oldhatom meg gondom, azt így előre is megköszönném. Tehát a történetem; Az elmúlt több mint 5 évet egy nagy múltú cégnél töltöttem, mint értékesítő, az értékesítési versenyeken legtöbbször az első 10 között voltam, az ügyfelek meg voltak velem elégedve, voltak olyanok is akik kifejezetten az én segítségemet kérték problémájuk megoldásában. ennek köszönhetően minden hónapban felkerültem a dicsőségfalra is.

De ez év elején gazdasági helyzetre hivatkozva felmondták a munkaviszonyomat, tehát álláskeresésre kellett adnom a fejem. Az elmúlt lassan fél év alatt 100(!) helyre adtam be pályázatot/jelentkezést/önéletrajzot, de  ebből alig vagy egyáltalán nem kaptam semmiféle választ, nagyjából egy tucatnyian megköszönték a jelentkezésem, és sajnálták, de nem tudtak alkalmazni, eddig kb 10 helyen voltam interjún, de a 2. körnél nem jutottam tovább, 3 helyen pedig joggal mondhatom, hogy teljesen megaláztak. Mégpedig oly módon, hogy elkezdték pocskondiázni a céget ahol dolgoztam, és/vagy hogy az "nem munkatapasztalat" amit ott szereztem, és/vagy hogy ott átverik az ügyfeleket, illetve hogy az egy tisztességtelen cég s a többi.Védelemre legyen mondva az a cég ahol dolgoztam, piacvezetőnek számít a maga szférájában, és sok az elégedett ügyfél, illetve rendkívül nívósnak számít a mai napig is. 

De volt olyan is aki egyszerűen elküldött a bemutatkozásom után hogy nem ilyenre számított. Továbbá egy helyen az interjú után mondta nekem, hogy értesít, és amikor kiléptem az irodából egy tépésszerű hangot hallottam, valószínűleg az önéletrajzom tépte el. Még olyan is volt, hogy konkrétan megmondta hogy zavarja az hogy mosolygok az interjú közben (netán legyek letört?!)

Tudtommal szeretik a cégek, ha visszakeresem őket az interjú után pár nappal, de a legtöbb esetben vagy fel se vették, vagy ha felvették a telefont és érdeklődtem, akkor elküldtek melegebb éghajlatra, vagy az hogy én mit képzelek, és még mondhatnám, hogy milyen megjegyzéseket tettek rám. Adtam be olyan helyekre is jelentkezést, ahova úgy éreztem, hogy kvalitásilag, hozzáértésileg konyítottam hozzá, vagy elhivatottságot éreztem, hogy ott is el tudom magam képzelni, például: portás, futár, ügyfélszolgálatos, asszisztens, raktáros, adminisztrátor, adatrögzítő, recepciós, területi képviselő és még sorolhatnám. Mert úgy éreztem, hogy kis tanulás árán is de elsajátíthatom az adott pozícióhoz szükséges elvárásokat. De valahogy nem nagyon kértek belőlem. Pedig nagyon szeretnék már újra dolgozni.

 Az önéletrajzomat illetően e téren minden rendben van átnézettem HR tanácsadóval, aki  mindent rendben talált rajta, és még így se nagyon fogadnak engem interjúzni. Mondhatjátok azt is hogy akkor ha nincs esélyem itthon, akkor menjek ki külföldre, de megfelelő anyagiak híján ezt nem tenném most meg, illetve kölcsön kérni nem fogok az ilyen célú lépésekhez, mert nem lehetek biztos abban, hogy kint mennyire lesz jó nekem.

Valamint hogy nem szeretek senkinek se tartozni, maximum magamnak. a kommentelőket arra kérem, hogy nyilvánítsák ki véleményüket, építő jellegű kritikáikat. Mert esetleg egy olyan problémára világíthatnak rá amelyet én magam nem vettem észre. 

Köszönöm: ;eMerTon