Tisztelt Munkahelyi Terror jog!

Engedje meg hogy megosszam önnel hogyan lett az álomállásból pokol.
H M vagyok,34éves egyedülálló szülő.Jelenleg munkaképtelen,közepes depressziós epizóddal gyógyszeres kezelés alatt állok.

Tavaly egy három fordulós állásinterjún vettem részt,majd visual merchendiser pozíciót nyertem egy divat cégnél.Korábban is dolgoztam hasonló pozícióban,de ennek ellenére tréningen vettem részt amely két hetes intervallumokban különböző üzletekben mindig más trénerekkel történt.Eleinte nagyon pozitív életvidám emberek tréningeltek,én pedig szívvel-lélekkel tettem a dolgom.
Fejlődtem.

A későbbiekben új trénerem folyamatosan egyedül hagyott,holott az ő feladata is az információk átadása volt.Örültem az önállóságának,de sok negatív kritikát kaptam a munkámra,ezért kezdeményeztem egy beszélgetést amiben megkértem dolgozzunk egy területen,válaszként közölte :ha nem tetszik hazamehetek!Természetesen nem tettem.Onnantól kezdve még többet kritizált,egy alkalommal két asztalnál hajtogattam,áttoltam az egyikről a másikra a termékeket mert újra kellett hajtani,de ami ezután következett arra nem számítottam.Olyan sztorit kerekített belőle a kollegina ami után eláshattam magam vezetőm és további trénereim előtt is.Sajnos csak később jutott tudomásomra hogy is lettem én elkönyvelve.
Szó szerint rossz híremet keltette,mégpedig azt hogy a földre dobálom a ruhákat ha nem tettszik valami.Ezzel felhívta a főnökünket,sőt a következő üzletet is ahová mentem.Csodálkoztam is a negativitáson ami fogadott,nem értettem miért nekem kell az alja munkákat elvégezni,de megcsináltam mindent amit kértek,de itt már a munkához szükséges információ áramlása egyenlő volt a nullával.

Decemberben véget ért a bevezető tréningem,kijöttek a feletteseim csekkolni a tudásom,majd bementünk az irodába kiértékelése.

Ott a vezetőm elmondta hogy Tudja mit tettem amikor negatív kritikát kaptam a földre söpörtem a ruhákat a tréning alatt.Kétségbe vonta a munka iránti alázatomat,majd felháborodott mikor védeni próbáltam magam.Mert a trénerem szava Szent és sérthetetlen.Leginkább belémfolytotta a szót.Csendben tűrtem az igazságtalan megalázást,de akaratlanul felhúztam a szemöldökömet.Erre teljesen kiakadt,Közölte hogy ne merjem mégegyszer felhúzni a szemöldökömet,mert azonnali szerződésbontás lesz a következő alkalommal!
Itt már komolyan félteni kezdtem az állásomat.

Egy hét szabadságot kaptam,majd elkezdhettem visuelként dolgozni egy üzletben ahol már megvolt a létszám.Boltonként két ember látja el a munkakört,sokan nem értették miért kell oda egy harmadik...
Tömör frufrut vágtattam,hogy a szemöldökömet még körvonalazódva se lehessen látni,és bele vetettem magam az egyébként szeretett munkakörbe.Egy vezetői ellenőrzés alkalmával tett egy kedves gesztust a vezetőm.Utasította a visual kollégáimat arra hogy eleinte dolgozzon valamelyikük velem együtt,hogy rutint szerezhessek.
Az egyik kolléga rögtön jelentkezett is,hogy majd Ő segít,de ez sem következett be.
Váratlan bekérték a munkaszerződésem az irodába,amin a fizetésem is szerepelt,ami egyébként bizalmas információ,de mit tehettem beadtam.

Pár nap passzivitás a segítőkész kollégától arra késztetett hogy beszéljek vele.
Őszintén elmondtam neki mennyire fontos nekem ez az állás,és hogy én minden tőlem telhetőt megteszek,miért nem dolgozik velem ha a főnök előtt felajánlotta?Közölte,hogy ő is ugyanannyit keres mint én,és két évig dolgozott eladóként mielőtt elérte ezt a pozíciót.Tehát a munkaszerződésem végig ment az egész bolton a bizalmas információ kiszivárogtatása egyértelműen ellenségeskedést váltott ki a kollégából.Aki ezután mindent megtett hogy megnehezítse a munkámat.Volt hogy hárman megfogták az állványt ami a részlegegemhez tartozott,és szó nélkül elvitték.Továbbra sem tapasztaltam semmi építő jellegű kritikát,hetente legalább kétszer szétszedetett mindent amit építettem,soha nem a folyamat közben,hanem a munka befejeztével szólt hogy át kell építenem mert nem jó.

Két héttel a határozott idejű szerződésem lejárta előtt az irodába hivatottak ahol jelen volt az üzletvezető,és a szemöldök allergiás főnök.Közölték hogy ez így nem mehet tovább,nincs elég rutinom ehhez a munkakörhöz,lassú vagyok és pontatlan...

Beszélhettem  én is,de nagyon kiborultam,sírógörcsöt kaptam.Kértem hogy még a fennmaradó két hétben had bizonyítsam be hogy ez nem így van,Igenis fekszik nekem a munkakör,tudom,képes vagyok rá.De nem engedték.
Kegyelemből felajánlottak egy eladói állást ugyanabban az üzletben,elfogadtam,a fizetésem mínusz 50 ezerrel kevesebb lett...és megint elküldtek egy hét szabadságra mert nem tett volna jót az üzletnek a Jelenlétem.

Közben értesültem hogy egy tréningen lévő kolléganőm idegösszeroppanást kapott,egy másik tréningest még decemberben lefokozták eladónak.Beszéltem velük,és kiderült hogy nagyon hasonló dolgok történtek velük is mint velem,dettó.Ekkor kerestem rá a Mobbingra,és megdöbbenve olvastam a kikészítési metódust amit tapasztalunk.
A kényszerszabadság után visszamentem dolgozni eladónak.Egy ideig békén hagytak,de aztán újra kezdődött a mobbing.Folyamatosan jelentkeztem átépítésekre,pozitívan álltam hozzá a munkához mivel szerettem volna mielőbb visszakapni a pozíciót amire eredetileg felvettek.,de egy alkalommal sem hívtak,hiába jelentkeztem.Egy manager jelezte is hogy nekem itt nem terem több babér.Azután megkezdődött a túlterhelés.Egyedül vittem el a női a férfi osztályt,feladatom volt a próbafülkék kipakolása,egyidejűleg a telefonos és az üzletben tartózkodó vásárlók kiszolgálása,a kassza kezelése,árus napokon az áru kipakolása is.Ment a gürizés is nekem,de megint csak lassúnak lettem titulálva,mert a kasszasor beállása közben nem tudtam a próbafülkékben is kipakolni az otthagyott ruhákat.

De még ez sem volt elég.Folytatták máshogy.
Telefonon érdeklődtem a munkaidő beosztás miatt,és közölték hogy az előző napon hiányzott 20!ezer forint a kasszámból,Sőt még 5000forintot a szatyrok között is találtak!
Mivel kamera van a kassza felett,ezért többen megvizsgálták a felvételt,de sajnos nem találtak semmit.Nyilván valaki mégis eltette,de ki?Kértem az ügy kivizsgálását,jelenleg a rendőrség vizsgálja.
Természetesen ez sem vet rám jó fényt,alig várom hogy kiderüljön az igazság.Bár az ügyben tanú és nem gyanúsított vagyok,de ez akkor is megint egy kellemetlen helyzet.
Az eset óta a legtöbb időt a kasszában töltöm,munkaidő végén revíziót kapok minden egyes alkalommal.

Kimerültséggel felkerestem a háziorvosom,majd tájékoztattam az üzletet hogy nem tudok bemenni.
És most jön a csattanó!

Az üzletvezető felhívott és három nap táppénz után megkért hogy menjek el az Üzemorvoshoz a szakvéleményel amit a pszchiológián kaptam,mert a cégnél ez bevett szokás.Kérdem én ha háziorvos és szakorvos is megvizsgált,miért kell elmennem a cég orvosához is?Van egy tippem:Azért hogy alkalmatlannak tituláljon,és akkor mindenki mossa kezeit menni kell.,de ez csak az én tippem.

Kedves M!

Ha mobbing miatt készül eljárást indítani, mindennél fontosabb, hogy elegendő bizonyítékkal rendelkezzen: ha eddig nem tette volna, kezdje el őket gyűjteni minél hamarabb, mert itt a bizonyítás az átlagosnál is sokkal nehezebb. 

Az orvosi szakvéleményének a benyújtását véleményem szerint nem tagadhatja meg, ugyanakkor arra nem kötelezhető, hogy ezzel kapcsolatban plusz vizsgálaton vegyen részt. A pszichológiai - és minden más orvosi, táppénzre jogosító - szakvéleményt ugyanis a munkáltató nem bírálhatja, nem bíráltathatja felül, erre külön hatósági eljárás van és kizárólag az így felállított független orvosi bizottság jogosult rá (de a gyakorlatban igen kevésszer fordul elő, mivel az orvosok sem szívesen kritizálják egymást). 

Üdvözlettel: 

Erynnis

Új állás! Új élet! Válts velünk Te is! Több ezer állásajánlat a Cvonline.hu oldalán.