Kedves MT!

Állami fenntartású múzeumban dolgozom, harmadik éve folyamatosan, megbízási szerződéssel. Ez azért jó, mert így nem kell még a minimálbért sem kifizetni, csak kötelességeim vannak, de semmilyen kedvezményre nem vagyok jogosult.

Erről a helyzetről, talán, majd egy másik levélben.

Ennek a levelemnek és aktuális felháborodásomnak témája, hogy fél éven belül másodszor nem utalta az Államkincstár a fizetésemet, annak ellenére, hogy 1. megdolgoztam érte, 2. a havi elszámoló bizonylatot megkaptam.

Az előző alkalommal a következő havi fizetésemmel kaptam meg az elmaradt bérem. Az Államkincstárnak ez a kis vicce 10.000 Ft-omba került. Mivel nem tudtam kifizetni az aktuális számlákat, csak egy hónap késéssel, minden szolgáltató késedelmi pótlékot számított fel. Egyirányúsították a mobiltelefonomat, nem volt internetem, tv és telefon. Szerencsére a gázt és a villanyt még nem kapcsolták ki, de természetesen, ezért is súlyos késedelmi pótlékokat fizettem.

Mikor rengeteg telefonálás, levelezés (saját költségen!) stb. után végre megkaptam a fizetésemet, még arra sem méltattak, hogy elnézést kérjenek.

Ha én elmulasztom a befizetés határidejét, azonnal késedelmi pótlékot számítanak fel, az egyéb kényelmetlenségekről nem is beszélve. A bankot, ahova a lakáshitelemet fizetem (fizetném) nem érdekli, hogy valóban önhibámon kívül nem tudtam fizetni. Az Államkincstár még az aktuális banki kamatot sem fizette meg nekem. Egy hónapig ingyen használták a pénzemet, rengeteg plusz költséget okoztak, veszélybe sodorták a gyerekeim puszta létét.

Most ugyanígy jártam. A júliusi béremről megkaptam az elszámoló bizonylatot, de a számlámra nem érkezett meg a pénz. Újra a fent említett problémák várnak rám.

Természetesen, péntek délután az Államkincstárnál már nem lehet elérni senkit.

Sajnos, még ilyen feltételekkel is szükségem van a munkámra.

Köszönöm, hogy elmondhattam!

Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre.

Kedves Despota és kedves Olvasók!

Több éve, hogy ez a történet megesett velem, így már semmi aktualitása, de tanulságként megosztom veletek.10 évig voltam pénztáros az egyik helyi multinál. Ez alatt az idő alatt soha, hangsúlyozom, egyetlen egyszer sem volt se hiányom, se többletem (leszámítva azt a párszáz forintot, ami abból jött össze, hogy a vevők a visszajáróból otthagyták az aprót.)

Aztán külföldre mentem dolgozni, de balul sültek el a dolgok, így hazajöttem pár hónap után. Ekkor láttam meg egy újsághirdetést, hogy egy kis boltba vesznek fel pénztárost. Fel is vettek, leadtam a tulajnak a papírjaimat, és két nappal később már kezdtem is. Azt mondta, hogy majd műszak végén hozza a szerződést. A tulaj felesége egész műszak alatt mellettem állt. A pénztárgép fiókját nem csukhattam be. Ha a tulaj elment a nagyker.-be áruért, akkor a kasszából vette ki a pénzt. Azt sem tudtam, mennyit. Persze szóvá tettem, de azt mondta, hogy ne aggódjak, ő megszámolta, és az elszámolásnál belekalkulálja majd. Persze, az sem változtatott volna semmit, ha én is meg tudom számolni, mert a kassza elszámolásnál sem lehettem jelen. Mikor a tulaj megjött az áruval, akkor ki kellett mennem segíteni neki behordani. Addig a feleség volt a kasszás, ő kezelte a pénzt. Aznap ez kb. ötször negyed óra volt.

Sziasztok!

Még ma is felkavar ha visszagondolok az elbocsájtásomra, de mivel olvastam a felhívást és a felügyelet tehetetlen volt, megírom okulásnak.

Egy japán céghez kerültem be hirdetés útján. Gyártósori összeszerelőt keresetek, és mivel két pici gyerekem volt, esélyem 0 a munkaerőpiacon alább adtam és jelentkeztem. Csak az általános iskolai bizonyítványt mellékeltem, be is hívtak, és fel is vettek. Három hétig dolgoztam mint összeszerelő, aztán miután észrevették, hogy a napi átlagot felülteljesítettem, felkértek egy új részleg indításánál áthelyezésre és a termelés beindítására. Minden klasszul ment. Termeltünk ezerrel, mint utóbb kiderült az egész gyár bevételének 80%-át mi termeltük ki nyolcan két műszakban. Mivel a gyár nem volt hajlandó anyagilag több pénzt belefektetni a gépparkba és a létszámba, ezért megálmodták az éjszakás műszakot is, de ezt csak úgy lehet, hogy a japán vezér nem tudhat róla!!! Nekem jó is jött az éjszakás műszak, mert éjjel a gyerekek alszanak, nappal amíg meg oviban vannak tudok aludni. Ezt csináltuk egy teljes éven keresztül, amikor beütött valami, csak azt nem tudja senki, hogy mi.

Délutánra mentem be dolgozni, és kis főnököm fogadott a hírrel. Műszakonként két embert el kell küldenie. Sokkolt a hír, mert nagyon odatettük magunkat, hogy hosszú időre bebetonozzuk oda magunkat. Mondtam neki, hogy üljön le, emberenként csináljon egy jellemzést, aki keveset kap, az menjen. Nem jutott más eszembe, csak azt nem akartam, hogy pofára menjen.