Sutyiban nézzük az Olimpiát
Sziasztok!
Az a helyzet, hogy igazából nincs nagy problémám a munkahelyemmel, normális munkatársak, normális vezetőség, amennyire ez lehetséges, nem akarnak kirúgni sem, nem terrorizálnak bennünket. Ellenben most, az Olimpia alatt megszaporodtak a leb..ások, a kisebb büntetések. Ennek az oka az, hogy szinte mindenki lázban ég a versenyek miatt és mindent megtesznek, megteszünk, hogy ne maradjunk le semmiről.
Korábban a net nem volt nagyon korlátozva, leszámítva a közösségi oldalakat, most viszont, ha átmenetileg is, de teljes a zárlat, a belső dolgokon kívül semmit sem lehet használni. Persze ez érthető, még sem megoldás, így mindenki a telefonját buzerálja egész álló nap. Nézzük az eredményeket, állásokat, közben persze tesszük a dolgunkat is, szóval nem megy ez a munka rovására, de elég idegőrlő, hogy úgy kell tennünk mindezt, hogy ne vegyék észre.
Persze, ha észreveszik, hogy feltűnően sokat nyomkodja valaki a telefont, akkor jön am fejmosás, már arról is volt szó, hogy esetlegesen le kell majd adni a mobilokat reggelenként, de páran elkezdtek rinyálni, hogy nekik márpedig ilyen és olyan családi okok miatt kell napközben a telefon, persze még véletlenül sem erről volt szó, ők is a neten böngészgetnek naphosszat.
Igazából csak ennyi a sztori, tanulsága sincsen, bár szerintem jóval egyszerűbb volna, ha simán elfogadnák, hogy vannak olyan események, amik mindenkit kivétel nélkül érdekelnek, és ha nem megy, mert tényleg nem, a munka rovására, akkor inkább engedélyeznék, ahelyett, hogy partizánakciókkal kell elérnünk a dolgot.
Üdv: tomi
Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!
Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre.
