Tisztelt Munkahelyi terror blog!

 

Az új dohányzási törvény bevezetése óta, a főnököm azt szeretné, ha nem mennénk dohányozni.Januártól március 01-ig tiltotta is. Mivel a vállalat többi területein dolgozók dohányozhattak, az üzemi tanácsnál tettünk panaszt, ennek hatására engedélyezték a dohányzást a reggeli 20 perces szünetben. A főnököm ekkor kijelentette hogy aki dohányozni szeretne, annak minden nap ki kell blokkolni- majd vissza belépni a reggeli szünetben, még akkor is ha nem megy dohányozni valamilyen oknál fogva.

 

Aki elfelejti vagy szándékosan nem blokkol a harmadik figyelmeztetés után ki van rúgva. Ez a szigor csak ránk vonatkozik, más területen nincs.

Hátrányosan igazságtalannak tartjuk velünk szemben ezt a főnöki magatartást. Miért lépjünk ki a blokkolón ha nem hagyjuk el a munkaterületet?Kérem a hozzászólásokat, jogos a felháborodásunk? Ha igen, mit tehetünk?

Köszönöm a figyelmet!

M

Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre.

Tisztelt Cím!

 

Ma olvastam cikküket, hogy kirúgtak valakit a Facebook miatt ....
Az én történetem nem ilyen " egyszerű". Rólam annyit tudni kell, hogy Megváltozott munkaképességű vagyok. Mivel nem lehet látni rajtam ezért alkalmazott a volt munkaadóm. Meg persze azért, hogy megkapják a támogatást. Én persze nagyon örültem, hogy találtam végre egy olyan helyet ahol elfogadják a "betegségemet" és ebből nem lesz gond, mint más helyen volt.

 

Nagyon jól elláttam a feladataimat, nem volt panasz, de mivel fel lett véve egy új kolléga az én pozícióm megszűnt és átraktak egy másikba, persze semmilyen papír alapú módosítás nem történt. Nagyon izgultam mielőtt lejárt a próbaidőm, mert sajnos többször jártam már úgy, hogy a próbaidő lejárta előtt kevéssel elküldtek.Végre lejárt a próbaidőm, nagyon örültem, persze voltak negatív visszajelzések az új pozíciómmal kapcsolatban ( miért nem bírok minden nap legalább 10 órát dolgozni - túlórát nem fizettek), de azt nem értették meg, hogy nem hiába vagyok megváltozott munkaképességű ...

Tisztelt Ügyintéző!

 

2012. január 18-tól nincs munkahelyem sem, állásom sem. Tanult,
diplomás, több éves munkatapasztalattal, széles érdeklődési körrel,
folyamatosan fejlesztem ismereteimet, gondoltam találok én hamar
állást.

 

 

Buzgón küldözgettem mindenhova - végzettségem tapasztalatom szerint -
a jelentkezéseimet míg nem, egyik nap az egyik ismerősöm ajánlott egy
elég nagy nevű, múltú, hírű céget, ahova is éppen olyan munkaerőt
kerestek ami nekem témába vágott, ügyintéző koordinátor. El is küldtem
a jelentkezésemet, melyre kb 2 napon belül jött is az e-mail, hogy itt
és itt ekkor és ekkor, egy személyes találkozóra várnak. Ahogy az
lenni szokott és illik, szépen kulturáltan felöltöztem, vittem a
papírjaimat és mentem az interjúra.