Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Tisztelt Mt!

Felvettek egy 0-24-ig nyitva tartó kisboltba, mint eladót még októberben. Minimálbérre bejelentve természetesen, azzal a szépen hangzó ígérettel, hogy a próbaidőt követően a rendes, kézbe kapott összeg bruttójára fognak majd átjelenteni, ha megfelelek. 3 hónapnyi próbaidőben állapodtunk meg a bolt tulajával. A próbaidőm ugye már januárban lejárt, vagyis lejárt volna, ugyanis közvetlenül előtte 2 nappal a tulajdonos újabb 3 hónapos próbaidőt kötött ki, mondván még van mit tanulnom, és ennyi idő alatt nem tudta eldönteni, megfelelek-e az elvárásoknak.

Nyeltem egyet és elfogadtam ezt a feltételt, hiszen hitelt kell fizetnem, nem tudok heteket, hónapokat álláskereséssel tölteni, amely alatt semmiféle bevételre nem számíthatok. Azt az ígéretet is kaptam, hogy amennyiben a kitolt próbaidő alatt jól teljesítek, nem csak a bruttó keresetem, de a nettómat is emelni fogja. Most, áprilisban telik le a második 3 hónap, már csak néhány nap van hátra belőle, de a főnököm máris közölte velem, hogy újabb 3 hónapos próbaidőt fog alkalmazni az esetemben, mert még mindig nem tudott elhatározásra jutni velem kapcsolatban. Persze minden marad ugyanúgy, mint az elmúlt fél évben, a fizetésem nem emelkedik, sem a bejelentett, sem az, amit haza tudok vinni.

A fél év alatt egyébként egyetlen panasz nem volt rám, minden feladatomat rendesen, tisztességesen elvégeztem, a vásárlók szeretnek, viszont most kezdem belátni, hogy át lettem verve, és hülyének vagyok nézve. Nagyon úgy tűnik, a tulajdonos úrnak esze ágában sincs magasabb bérre bejelenteni és többet fizetni, az egész hercehurca csak arra megy ki a próbaidővel, hogy ne kelljen többet fizetnie és ha úgy alakul, minden indoklás nélkül elküldhessenek.

Egyáltalán nem tudom, megtehetik-e azt, hogy gyakorlatilag az idők végezetéig hosszabbítgatják a próbaidőmet, csak hogy ki tudjanak bújni az ígéretük alól és spórolhassanak rajtam. Amikor ezt szóba hozta a főnököm, kérdeztem, mi indokolja azt, hogy nem tartja be az ígéretét, azt válaszolta, hogy nagy a felelősség rajta, jót akar a boltnak, a vásárlóknak, nem akar elhamarkodottan dönteni. Na persze, fél év szinte hibátlan munka után biztos elhamarkodott döntés lenne, teljesen hiteltelen volt a reakciója. Egyértelmű, hogy nem erről szól a történet.

A baj csak az, hogy amint már írtam, sajnos nem tudok ugrálni, sem lehetőségem, sem időm másik állást keresni, így csapdába estem. Van-e bármilyen lehetőségem önök szerint, hogy megoldódjon a helyzet? Egyáltalán jogszerű az, hogy már fél éve próbaidőn vagyok és minimum még 3 hónapig így fognak alkalmazni? Önök szerint várjak még, hátha tényleg megtartják, amit megígértek, vagy minél előbb próbáljak meg máshol elhelyezkedni?

Előre is köszönöm a válaszukat!

Katalin

Amennyiben jogi tanácsra, vagy segítségre van szüksége, az mhtjog@gmail.com elérhetőségen vegye fel velünk a kapcsolatot!

Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Sziasztok!

Szeretnék érdeklődni, hogy mi, van akkor ha, március 2- április 10-ig voltam kint Németben egy nem munkaközvetítő által kiadott, hanem magánál a német cégnél voltam szakács (mosogató). Egy bizonyos 1000+ €-s havi nettó bérre mentem ki. Itthon felrúgva mindent.

Na, itt jön a bökkenő, mégpedig az, hogy amikor átléptem a határt, írtam a munkáltatónak, hogy már úton vagyok. Ekkor jött az a válasz, hogy hát hogy ő nem tud 1000 €-nál többet adni havonta. De mit csinálhattam volna, már lassacskán félúton jártam. Amikorra kiértem, akkor mar csak 700€/hó lett a vége, amúgy de 900€-ra voltam bejelentve, valamint ezekből ő levont ezt, azt, miközben nem ez volt megbeszélve. Na, innentől jön a harci helyzet.

Sem beléptető papírom, sem pedig kiléptető papírom nincs meg, valamint meg abból a kis pénzből is az utolsó hetemet nem fizette ki, valamint kaptam 350€-t! De ebből ugye valahogy haza kellett jönnöm, ami ugye -100€. Más szóval szakképesített szakácsként 250€-ért mosogattam. Úgyhogy ennek fejében kérdezem én, mit csináljak? Kihez tudnék valamilyen segítségért fordulni? Be lehet hajtani azt a pénzt, amiben megegyeztünk? Vagy legalább azt a kicsike kis pénzt, amire be voltam jelentve?

Igazából 2 napja vagyok itthon és kereshetek újra valamilyen állást, hát ez marha jó lesz. Esetleg menjek be a Nemet-Magyar konzulátusra? Amúgy anno 2012-ben Hollandiában is dolgoztam, valakinek valamilyen ötlete esetleg lenne, hogy onnan legalább a papírjaimat valahogy behajtsam? Valamint az hogy a 2012-13 évre vonatkozó holland adó visszatérítésemet vissza lehet igényelni?

 Előre is köszönöm a válaszokat!

Amennyiben jogi tanácsra, vagy segítségre van szüksége, az mhtjog@gmail.com elérhetőségen vegye fel velünk a kapcsolatot!

 Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Tisztelt Mt!

Mostanában több álláskeresős posztot láttam nálatok, gondoltam, én is megírom az enyémet. Nem vagyok 50 éves (csak mert úgy látom, leginkább ez a korosztály osztja meg tapasztalatait az utóbbi időszakban), nem vagyok sem túl, sem alulképzett. 23 múltam, érettségi után és egy sikertelen egyetemi jelentkezést követően - ahol ugyan bejutottam költségtérítéses formában, de ezt nem vállaltam végül – elvégeztem 2 OKJ tanfolyamot, majd munkába álltam. Azonban fél év után leépítés miatt elküldtek. Azóta én is az álláskeresők táborát erősítem, sikerekről én sem igazán tudok beszámolni.

A legtöbb helyre, ahova eddig jelentkeztem ugyan behívtak, viszont a megígért visszahívások, jelzések nálam is elmaradtak. Hogy miért nehéz legalább ennyi fáradtságot venni a cégeknek, lövésem sincs, szerintem ők maguk sem tudják. Jártam olyan helyeken is interjún, ahol már több, mint egy éve hirdetnek állásokat, és még mindig betöltetlenek azok a helyek. Nem hinném, hogy véletlen volna, igazából mi másra gondolhat az ember, minthogy ezek nem is létező pozíciók, valahol teljesen hihetetlen, hogy ennyi idő után sem találtak megfelelő jelöltet. Több, mint furcsa.

Amikor a szakmáim keretén belül jelentkezek valahova, többnyire a tapasztalat, a rutin hiányát említik, ha éppen őszinteségi rohamuk van, és legalább indokolnak, miért nem vagyok alkalmas a számukra. Na persze, tapasztalat… De kérdezem én, hogy és milyen módon szerezzek tapasztalatot, ha ennek hiányában mindenhol elutasítanak, kimondva, vagy kimondatlanul? Az, hogy a szakma szerzés közepette annyi a gyakorlat, amennyi, az úgy gondolom, nem az én hibám. De mit tehetnék, ha ilyen az oktatás? Talán ha lehetőséget kapnék én, vagy a hozzám hasonló fiatalok, talán menet közben meg tudnám szerezni a kellő gyakorlatot is. De a lehetőséget egyelőre nem kaptam meg.

Nem csak az idősebbeknek, a fiataloknak is rendkívül nehéz az érvényesülés, ha nincs ismeretség, kapcsolat, nekem például nincs. Egészen a feje tetejére fordult a világ körülöttünk. Hazudnék, ha bennem még nem érlelődne a külföldi munkavállalás, csak hát ahhoz sem ártana némi induló pénz, legalább az első pár hónapra. Valójában a szüleim segítenek, amiben csak tudnak, de annyi pénzük nekik sincs, hogy a kezdő tőkét állni tudják. Igyekszem minden alkalmi lehetőséget megragadni, és gyűjteni a pénzt, de lassan haladok. Talán az a legszomorúbb az egészben, hogy igazából szeretek itt élni. Szeretem a barátaimat, az ismerős utcákat, helyeket, ha tehetném, egész biztosan itt maradnék, de az élet sokakkal együtt arra kényszerít, hogy amint tehetem, máshol keressem a boldogulást. Gyakorlatilag elüldözik innen a fiatalokat, középkorúakat, lassan csak azok maradnak, akiknek nincs más választása. 

Niki

Amennyiben jogi tanácsra, vagy segítségre van szüksége, az mhtjog@gmail.com elérhetőségen vegye fel velünk a kapcsolatot!