Hogyan lettem magánzó?
Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!
Amennyiben jogi tanácsra, vagy segítségre van szüksége, az mhtjog@gmail.com elérhetőségen vegye fel velünk a kapcsolatot.
Tisztelt MT olvasók!
Az alábbi történettel fogok hozzátok fordulni, melyben leírom, hogyan váltam az egyszerű kishangya dolgozóból a saját lábán megálló ember. Higgyétek el nem volt könnyű. Bár így visszatekintve, jó hogy most már így van.
Az egész azzal kezdődött, hogy a suli után nem kaptam azonnal munkát, és azzal biztattak otthon, hogy menjek el a T-hez dolgozni, mert ott biztosan felvesznek. (a T-ről annyit, hogy sok manapság az extra, meg az expressz, de az új panelek mögött még mindig a régi rend lapul – így jó hogy elkerültem onnan)
Ott kezdtem szinte a legalján, viszonylag hamar akaraterőmnek köszönhetően „felverekedtem” magam a vevőszolgálathoz, az elitbe.
Utána valamiért valaki egyszerűen kitúrt onnan, mert a valakinek a valakijét tették a helyemre, és kényük kedvük szerint váltogatták a beosztásomat, mert úgy gondolták, hogy amiért olyan nehezen adtam a helyem annak a „valakinek”, hogy úgy látták jónak, hogy minél hamarabb kidögöljek onnan. De valahogy sikerült talpon maradnom.
Kezdve onnantól, hogy akadt segítőm, akit kezdetben azért irigyeltem, mert ő csak hétköznap volt, és csak este hatig, én meg szinte éjjel nappal éhbérért, ő pedig sokat keresett. Úgy barátkoztam meg vele, hogy odaküldtem azokat akik hitelre vágytak, és a jutaléka egy részét pedig nekem adta hála gyanánt.
Kérdezte egyszer, hogy akarok e esetleg hitelügyintéző lenni, merr akkor sokkal jobban járok.
Mondtam, hogy miért ne mert az eddigieket illetően szenvedtem. Igaz váltani is akartam, de a legtöbb helyen látva, hogy én T-s vagyok, akkor már nem is kellettem sehova se, mert azt mondták, hogy az ottani munka az semmit se ér se években, se tapasztalatokban.
Így hát elfogadtam, hogy ő kitanít, és felkészít, mert ha ő elmegy, akkor én lehetek utána a következő. Valamint a tanfolyam, és a vizsga is könnyebben fog menni.
Igaz a sok ide oda műszakrángatás, volt hogy majd 48 órát voltam bent megszakítás nélkül, alig 1-2 órás alvással, amiből egy idő után elegem volt, így még jobban készültem.
A vizsga sikerült, a segítő kolléga bejelentette, hogy szeretne kilépni, és engem javasolt a helyére.
Viszont ami ez után történt az nekem több volt a sokknál.
Azt mondták, hogy én csak abban a pozícióban voltam nekik jó, és mivel én megszereztem a hitelügyintéző vizsgát, így számukra túlképzetté váltam, az az egyetlen tollvonással töröltek az állományból, és mehettem munkát keresni.
Eleinte nehezen ment, mert a fent említett T-s korszakra hivatkozva el lettem utasítva.
Az után nem sokkal ugyan kaptam állást, ahol az ígéretekkel ellentétben, egy idő után a hétköznap helyett hétvégén is meg éjjel is beosztottak, melyet úgy ahogy elviseltem, illetve a beígért emelések, és pótlékok, is rendre elmaradtak, kezdem besokallni. Váltani nem mertem, mert tartottam attól, hogy ezt a helyet sem fogják nekem elismerni tapasztalatként.
Egyszer viszont sikerült kifogni egy céget, akik szívesen fogadtak, egy szabad napot ki is használtam az interjúra, ahol látszólag minden rendben ment, azért írom így mert egy átveréses megaláztatós nap jött el másnap azzal, hogy amikor munkába álltam hívattak az irodába. Először azt gondoltam, hogy végre talán meglesz minden ami eddig elmaradt, mert a cégnek is jobban ment az utóbbi időben, és biztos voltam benne, hogy jó híreket kapok, de tévednem kellett.
Az irodában ott volt aki tegnap interjúzott, és a jelenlegi vezetőm, aki közölte velem, hogy nem vagyok lojális a céghez, és mivel nem jelentettem le hogy váltani szándékszom, (mellesleg ha jelentem, hogy váltani akarok, abban a minutumban kirúgtak volna)
Továbbá kiterítette az elmúlt fél év önéletrajzait, amiket „különböző” helyekre küldtem, és még közölte, hogy a hívások is le lettek hallgatva. Pedig itt jegyezném meg a levelek az otthoni privát gépemen, és a hívások a saját mobilomon bonyolódtak le.
Ebből jött az hogy egyszerűen feltörték a postafiókom, sok más kollégámmal egyetemben, le lettek hallgatva a telefonok. Így értettem meg hogy miért is távozott oly sok kolléga olyan hirtelen.
Szinte megszégyenülten távoztam.
Az elkövetkező időszak arra mutatott rá, hogy nem fog ez nekem menni…
Mert történt az egyik helyen ahol az interjúra került sor, ott szintén megpróbáltak megalázni, mégpedig azzal, hogy megpróbáltak le és alábecsülni.
Történt ez úgy, hogy mielőtt én sorra kerültem volna 4-5 emberrel beszélgettek el. Amikor én kerültem sorra, és elmondtam a mondandómat, akkor zúdították rám az „ellenérveket”
A két interjúztató megpróbálta túllicitálni a másikat, hogy szinte egymás szavába vágtak azzal, hogy akik előttem voltak; Így érveltek -
„Magasabbak
terhelhetőbbek
és fiatalabbak!
Irányíthatóbbak
visszafogottabbak
és fiatalabbak!
Tartózkodóbbak
betörhetőbbek
és fiatalabbak!
Innovatívabbak
tanulékonyabbak
és fiatalabbak!
Rugalmasabbak
fejlődőképesebbek
és fiatalabbak!”
Tehát szinte repkedtek a szavak a levegőben, viszont én is tudtam volna hozni a fentebb elhangzottakat, ami a fiatalságot magasságot illeti, a magasságban 2-3 centi ami nem számít, a fiatalabbak, talán az hogy az ember fia 30-hoz közeledve már itt-ott öregnek számít, az is még talán hagyján. De valahogy a két interjúztató mindezt egyértelmű hátránynak akarta velem elkönyveltetni.
Meg az hogy legyen annyi munkatapasztalatom, mint egy 50-esnek, de legyek 25 vagy még fiatalabb, ami valahogy összeegyeztethetetlen lesz lassan az álláspiacon.
Akkoriban nem tudtam mit kezdeni magammal. Egy nap összefutottam, azzal a volt kollégámmal, aki anno segített megszerezni a hitelügyintéző vizsgát, felajánlotta ha kiváltom a vállalkozóit, tud nekem valami jobb lehetőséget.
Hála az égnek volt annyi tartalékom még amit bele tudtam fektetni, a dologba, ám még így is sikerült rövid időn belül visszahozni a rááldozott pénzt, most már ebben a formában én magam rendelkezek a keretemmel minden tekintetben.
Nem mintha ezzel szeretnék bárkit is erre a formára biztatni, csak egy próbát tegyen, ha tud.
Wevfi
Amennyiben HR szakember, vagy karrier tanácsadó vagy és szívesen segítenéd a Munkahelyi Terror blog munkáját, keress minket bátran valamelyik elérhetőségünkön!
