Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Amennyiben jogi tanácsra, vagy segítségre van szüksége, az mhtjog@gmail.com elérhetőségen vegye fel velünk a kapcsolatot.

Sziasztok!

Kissé besokaltam a munkahelyi légkörtől, ezért írok nektek. Hogy segít-e bármit is? Nyilván nem oldja meg a gondokat, de jó, hogy ki tudom panaszkodni magam. 43 éves családanya vagyok, rendezett családdal, 2 gyermek, 1 férj, némi hitel, szóval nagyjából a magyar átlagot hozom. A munkahelyem stabil, a munkámat még szeretném is, ha nem a jelen körülmények között kellene elvégeznem. 14 éve vagyok itt, nem ma kezdtem, és ugyanolyan alapossággal és elhivatottsággal próbálom a napi teendőimet ellátni, mint a kezdetekkor. Csakhogy-, mert hát, ha minden rendben volna, nem küldenék nektek levelet,- valamiért a közvetlen főnököm azt hiszi, hogy én vagyok, akit mindig és mindenért ugráltatni lehet. Én kapattam el, hiszen számtalan alkalommal megcsináltam jóval többet, mint ami az én dolgom lett volna, ugyanakkor nem azért tettem mindezt, hogy odáig jussunk mára, hogy már el is várják tőlem.

Ha valami elmaradás van, nekem kell magánszorgalomból pótolni. Ha nincs ember a feladatra, nekem kell a helyére lépnem. Egészen addig fajult a dolog, hogy már ünnepek és hétvégék alkalmával is töméntelen mennyiségű munkát vagyok kénytelen haza vinni, amelyhez alapvetően semmi közöm nem volna, de nekem kell elvégeznem. Így a családom és a magamra szánható idő csökkent le annyira, hogy már nem tudom szinte ellátni a háztartást sem, mert ha azzal foglalkoznék, 28-30 órás napokra lenne szükségem. A férjem és gyermekeim természetesen igyekeznek megértést tanúsítani, viszont sokszor már nem tudják palástolni csalódottságukat, ez sajnos időnként konfliktusokat is szül.

Mivel nem vagyok néma, többször is említést tettem bent a jelenlegi helyzetemről, de vagy nevettek, vagy csak elengedték a fülük mellett, mintha meg sem szólaltam volna. Semmiféle toleranciára nem számíthatok a részükről, a belátás szikrája sem lobbant fel bennük. Minden ugyanúgy zajlik hétről hétre, én pedig, aki egyébként alapvetően a nyugalom szobra szoktam lenni, türelmetlen, ideges és egyre kimerültebb vagyok.  Nyílván nem minimálbérért dolgozom és kapom a plusz feladatokat, de azt hiszem, hosszú távon ez nem csak a családi békét, de az egészségemet is veszélybe sodorhatja, így arra a döntésre jutottam, amennyiben a következő megbeszélés után is minden változatlan marad, fel fogok mondani. Pár ezer forintért nem fogom a családomat szétzilálni és évekkel megrövidíteni az életemet. Annyit nem ér az egész.

Csak tanácsolni tudom másoknak is, hogy figyeljenek oda jól magukra, nem érdemes egyetlen munka miatt sem gyomorfekélyt kapni. Jövő héten négyszemközti megbeszélések lesznek cégen belül, értékeléssel vegyítve, ott pontot fogok tenni az ügy végére. Mert ha így folytatják, halálra dolgoztatnak. És ha hajthatatlanok, lépek és megírom majd nektek is. Azért remélem nem lesz rá szükség…

Mariann

Amennyiben jogász vagy és szívesen segítenéd a Munkahelyi Terror blog munkáját, keress minket bátran valamelyik elérhetőségünkön!

Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Amennyiben jogi tanácsra, vagy segítségre van szüksége, az mhtjog@gmail.com elérhetőségen vegye fel velünk a kapcsolatot.

Tisztelt Munkahelyi Terror!

Azért fordulok önökhöz, mert határozott, egy éves időtartamú szerződéssel vagyok foglalkoztatva jelenlegi munkahelyemen, amely 1 éves időszakra szól, december 31-ig. Ez már a második ilyen évem, amelyet itt töltök, eredetileg úgy volt, hogy a második esztendő lejárta után határozatlan időtartammal lesz meghosszabbítva a szerződésem. Ez viszont erősen bedőlni látszik.

Az oka, hogy 4 hónapos terhes vagyok, az állapotomról pedig tájékoztattam a munkáltatómat, ahogy ez a kötelességem is volt. Viszont most, november 4-én jelezték felém szóban, hogy nem áll módjukban a következő évtől újra foglalkoztatni, sajnálják, de fájó szívvel meg kell válniuk tőlem. Mivel sem a hozzáállásomra, sem az általam végzett munkára nem volt semmiféle panasz az elmúlt 2 évben, így egészen egyértelmű számomra, hogy bár nem mondták ki, de azért rúgnak ki, mert terhes lettem.

Amennyiben eddig is határozatlan idejű lett volna a szerződésem, ha jól tudom, csak azért, mert állapotos vagyok, nem tehetnék meg, hogy felmondjanak nekem, viszont nem tudom, jelen helyzetben jogszerűen járnak –e el a cégemnél. Van valamilyen lehetőségem, hogy érvényesítsem az érdekeimet? Szeretek itt dolgozni, a fizetésemmel is elégedett vagyok, terhesen pedig szinte nullával egyenlők a lehetőségeim új állást találni.

Nagyon kérem, aki tud tanácsot adni, tegye meg, hátha tudok még lépéseket tenni, ellenkező esetben itt fogok állni egyedül, munka és segítség nélkül, kvázi teljesen kilátástalanul. A gyermekem apjára nem számíthatok (ez egy másik történet), családom pedig sajnos nincsen.

Előre is köszönöm a segítséget!

Tisztelettel,

I

Amennyiben jogász vagy és szívesen segítenéd a Munkahelyi Terror blog munkáját, keress minket bátran valamelyik elérhetőségünkön!

Önnek is van egy története? Írjon nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre!

Amennyiben jogi tanácsra, vagy segítségre van szüksége, az mhtjog@gmail.com elérhetőségen vegye fel velünk a kapcsolatot.

Tisztelt Mt!

Közlekedési cégnél dolgozom, és mindenképpen fel fogok mondani. Az ok, amiért 20 éves munkaviszonyomat meg akarom szakítani, hogy a középvezetőm, aki mindennapi munkám során kapcsolatban áll velem, az elmúlt időszakban olyan hangnemet engedett meg magának velem és több kollégámmal szemben, amit megengedhetetlennek tartok. A helyzet évek alatt vált ilyen súlyossá, eleinte minden rendben volt, normálisan lehetett vele kommunikálni, de mintha elgurult volna a gyógyszere az utóbbi időben.

Minden azzal kezdődött, hogy elkezdett legtöbbünk munkájába belekötni, ráadásul olyan dolgokba, amikben ő is jól tudta, egyáltalán nincs igaza. Többször szembesítették vele, hogy hülyeségeket beszél, de ahelyett, hogy belátta volna, még jobban ránk szállt. Megnehezítette a szabadságolásokat, akadt, akinek fegyelmit intézett el, teljesen indokolatlanul, gyakorlatilag gyűlölet kampányba kezdett szinte mindenki felé.

Mindezen túl a hangneme annyira eldurvult, hogy már gyakorlatilag egy mondatot sem tud felénk anélkül elmondani, hogy ne rakja tele káromkodásokkal és aljas személyeskedésekkel. Nálam az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor egy olyan családi, magánjellegű dolgomat kezdett el terjeszteni bent, ami szigorúan bizalmas információ volt és azért osztottam meg vele, mert kivételesen abban bíztam, így meg lehet vele beszélni, hogy azon a bizonyos hétvégén szabadságra mehessek. Gyakorlatilag a családomat vette a szájára és ezzel nem csak megalázott mindenki előtt, hanem éreztette, hogy neki semmi sem szent.

Nem akarok tovább egy ilyen emberrel együtt dolgozni. Mivel cégen belül esélyem sincs másik részre, más vezető keze alá átkerülni, így feltétlenül fel akarok mondani. Arról szeretnék többet tudni, mindez elegendő-e az azonnali felmondáshoz, illetve mire készüljek fel? Nem fogom eltűrni, hogy minden előzmény és ok nélkül így bánjanak velem, inkább dolgozok máshol, akár valamivel kevesebb fizetésért, de normálisabb körülmények között.

Előre is köszönöm a válaszukat!