Következzen egy levél olvasónktól, melyben egy gonosz, üvöltöző, zaklató főnökről mesél nekünk.

Sziasztok!

Egy érdekes dolgot osztanék meg veletek, ami számomra még most is hihetetlen.

Az egész történet egyik nagy Magyar Állami Vállalat szétdarabolása után keletkezett közszolgáltatást végző cégének (MÁV-START) nyugati országrészbeli területén történt. Megesett a dolog, hogy az egyik "emberkéből" hirtelen "főnök" lett. Azért írom "" jelbe a főnök szót, mert nem olyan nagy főnök lett, hanem csak egy kisebb, mondjuk úgy, hogy egy kirendeltség egyik részlegének vezetője (megbízott pénztárfőnök).

 

Annyit még az elején tudni kell, hogy a "főnök" férfi, a beosztottak (pénztárosok), pedig nők, akik közül van aki jóval idősebb mint a "főnök" és akad köztük számtalan többgyermekes családanya, valamint fiatal "pályakezdő" is! Viszont az "úriemberrel" főnökké történő kinevezése után elég hamar elszaladt a ló! Teljesen a fejébe szállt a hatalom, és egy szép napon elkezdte "terrorizálni" a beosztottait. Mivel nagyon tetszett neki, hogy a beosztottak többsége elkezdett félni tőle, ezért mind jobban és jobban piszkálta őket.

 

Számtalanszor üvöltözött velük olyan dolgok el nem végzése miatt, amik nem is az Ő feladatuk lett volna, valamint kényszeríteni akarta őket olyan dolgok elvégzésére, amik nem tartoznak még a munkakörükbe sem! Folyamatosan zaklatta őket, de a dolgozók nem mertek panaszt tenni, mert féltek a retorziótól! Volt viszont a beosztottjai között pár olyan dolgozó, akikkel kivételezett. Őket nem "terrorizálta", nem piszkálta, vagy ha piszkálta is, csak jó irányú piszkálódás volt! A "kedvencek" feladatait is rá akarta osztani a többi "nemkedvenc" dolgozóra. Az egész dolog odáig fajult, hogy a dolgozók már félve jártak be a munkahelyükre, munkaidejük teljes ideje alatt rettegtek, hogy mikor, miért fog velük ismét "szemétkedni", üvöltözni a "főnök".

 

Az üvöltözést tette számtalanszor úgy, hogy olyan személyek is tanúi voltak (vonatjegyet váltani szándékozó utasok), akiknek semmi közük az adott céghez. Tehát "nyilvánosan" megszégyenítette őket! Aztán egyszer csak elszakadt a "cérna" a dolgozóknál, már nem bírták tovább a folyamatos zaklatást, és elpanaszolták gondjaikat egy szakszervezeti képviselőnek. A képviselő továbbította a panaszt az illetékes területi vezetőnek, ahonnét intézkedést reméltek. Teltek múltak a napok, de intézkedés nem történt. A dolgozók terrorizálása, zaklatása folytatódott.

 

A dolgozók és a képviselő, elmentek a vállalat vezérigazgatóságára panaszt tenni. Ennek a panasznak az lett az eredménye, hogy megígérték az illető "főnök" eltávolítását a dolgozók közeléből. Az eltávolítás meg is történt, viszont az ígéret úgy szólt, hogy soha többet nem kerülhet vissza az eredeti beosztásába, nem lehet a panaszt tevő dolgozók közelébe sem.

 

Sajnos ez a soha, nem tartott tovább, mint április 1-e. Amikor is a területi vezető visszahelyezte az eredeti beosztásába a korábban eltávolított "főnököt". Tette mindezt annak ellenére, hogy tudott a zaklatásokról, a folyamatos terrorról, kiabálásokról, stb., stb. A visszahelyezett "főnök" pedig azonnal, már az első napon elkezdte a retorziót. Az előtte is piszkált, zaklatott dolgozók ismét kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.

 

Most viszont már rafináltabban, megfontoltabban folytatja a terrort a "főnök". Nem piszkálja a dolgozókat úgy, hogy annak más is tanúja legyen, legalábbis jelenleg! Behívatja őket egyesével az irodájába, ott kiabál velük és fenyegeti őket, hogy ha valakinek elmerik panaszolni a dolgot, akkor elintézi, hogy ne kelljen sokáig annál a cégnél dolgozniuk! Tehát kirúgatással is fenyegetőzik! Mivel a dolgozók továbbra sem tűrik a dolgot, ezért az "ügy" a szakszervezeti képviselő által ismét az illetékes területi vezető elé lett tárva. A területi vezető pedig továbbította az egész dolgot a vállalat vezérigazgatóságára.

Azt nem igazán érti senki, hogy miért helyezte vissza a területi vezető a zaklató "főnököt" az eredeti beosztásába annak tudatában, hogy miket művelt, és várható volt a retorzió, ami el is kezdődött.

Azt megértem, hogy április elseje a bolondok napja, de azért nem kéne minden "bolondot" azon a napon "elkényeztetni"!

Kérdéseim a következők lennének a tisztelt olvasókhoz:

1. Mit kellene még tenni azért, hogy a zaklató főnök véglegesen kikerüljön a dolgozók "hatóköréből"?

2. Ha megfogom a főnököt és elveszem a kedvét a zaklatástól (úgy megverem, hogy többet nem tér észhez) mennyi büntetésre számíthatok?

3. Felelősségre lehet-e vonatni a hatóságokkal azokat a vezetőket, akik tudtak a zaklatásokról, mégsem tettek semmit ellene?

4. Ha mondjuk történne egy rendőrségi feljelentés, akkor az mennyire lenne hatásos?


Válaszaikat előre is köszönve, tisztelettel:

Egy ember, aki nem szívleli a gonosz, zaklató főnököket!

Továbbra is várjuk a leveleket a munkahelyiterror@gmail.com címre! Az érdekesebb kommentekből is szemezgetünk. A levelek semmiféle cenzúrán, vagy kontrollon nem esnek át, a helyesírási hibákat sem javítjuk, ezért tessék odafigyelni

Munkajoggal kapcsolatos kérdéseket a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre várja Erynnis.