Amennyiben van olyan története, amit szívesen megosztana másokkal is, esetleg furcsa, megdöbbentő interjúban vagy munkahelyi szituációban volt része, akkor írja meg nekünk a munkahelyiterror@gmail.com címre! Ha munkajogi segítségre szorul, írjon a munkahelyiterrorjog@gmail.com címre.

Egy igaz történet, csak hogy lássátok milyenek a HR-es kiválasztások

Megpályáztam egy állást, ahol a feltétel közgáz diploma és ffokú német nyelvtudás volt. Egy külkercég keresett külkeres levelezőt. Tudni kell, hogy kínomban pályáztam, mert diplomám ugyan van, de csak kfokú nyelvvizsgám van németből, de lassan már mindenre pályázok, mert éhen fogok halni. Behívtak interjúra (magam sem gondoltam volna), majd az interjún közölte a Hr-es kishölgy, hogy nem feleltem meg, mivel a nyelvtudásom csak kfokú, nekik meg ffokú kell. (nem tesztelte a tudást amúgy). Mondom, rendben, nincs baj, nem is számítottam arra, h egyáltalán behívnak. Minek hívtak egyáltalán akkor be!

2 nap múlva összefutok egy volt egyetemi évfolyamtársammal (nevezzük Janinak) az utcán, akinek van ffokúja németből és épp nemrég lett munkanélküli. Pár perc beszélgetés után kiderült ő is beadta ugyanoda, őt is behívták interjúra (úgy látszik nem sok jelentkező lehetett). Interjún Hr-es kishölgy húzza a száját: Igen, jó, hogy van diplomád, meg ffokú németed, meg mi ugye német partnercégekkel vagyunk kapcsolatban, de előnyt élvez az, aki angolul is legalább alapfokon tud. Jani felvidul: Igen- mondja- van angolból is kfokú nyelvvizsgám, csak nem akartam beírni az önéletrajzomba, amíg nem jön meg róla a papír, de épp ma reggel vettem át a bizonyítványt a postán, íme! Sőt hoztam írásos referenciát is az előző cégemtől, ahol ugyanilyen munkakörben dolgoztam, mint itt kell majd. Hr-es kiscsaj szeme már igencsak kerek lett, kényszeredetten izgett-mozgott a széken. Majd megszólalt: Igen, ez mind nagyon jó, de tudod újabban a cégvezetés a horvát piacok is felé nyitni akar és olyant keresnek, aki horvátul is tud. (ez sem szerepelt a kiírásban, ahogy az angol sem)

Jani csak mosolygott: anyukám horvát, otthon mindig horvátul beszélünk, a második anyanyelvem, sőt lehet, hogy az első, ezt sem írtam bele az önéletrajzomba, mert nem volt feltétel és olyan kevés helyen kérik a horvát nyelvet.

Na, ekkor még kényszeredettebben mosolygott a Hr-es lány…Hát..ööö, jó, akkor..izé..majd értesítjük.

2 hét múlva megjött Janinak is az email, hogy „sajnos nem Önt választottuk ki”…Azóta Jani már Zágrábban él.

Együttműködő partnerünk a Gránátalma Szépség- és Egészség Központ