Fizetés helyett kávégép, plafonig érő hűtő


Kedves Erynnis!

Egy ideje olvasgatom a blogotokat, és pár hete már gondolkozom rajta,
hogy írok, és tanácsot kérek, hogy valaki más is megerősítsen abban,
hogy 1, vagy az én hozzáállásom a rossz, 2, vagy a főnökömmel lehet
valami gond.

Egy megyeszékhelyen élek, itt jártam egyetemre, itt is szeretnék
maradni. Abszolút frissdiplomásként januárban kezdtem el dolgozni egy
karrier-tervezéssel foglalkozó cégnél, amely elsősorban
egyetemistáknak kínál karrier-témában továbbképzést, és persze nem
kevés segítséget is (az elgondolás nagyon jó, hiszen sokan nem tudják,
hogyan induljanak neki a jövőjüknek, pláne egy akkora városban,
amelyet egy óra alatt végig lehet sétálni).

Gyakornokként vettek fel,
mint ahogy rajtam kívül több más fiatalt is. Amíg a hallgatói
jogviszonyom tartott, addig jutalékért (tanácsadásra beszervezett
szervezetekért kapott x %-ért), később pedig órabérre. A jogviszonyom
február közepével megszűnt, de nem kerültem órabéres átváltásra, mert
a főnököm nem biztos abban, hogy szeretne alkalmazni a nyár végétől. Ő
legalábbis ezt mondja.

Az irodában négyen dolgoznak fixen, és mindenkinek van pár
gyakornokja, akivel csináltatják a fusimunkát. Nekem még jó is a
helyzetem, mert én elvileg kapnék valamennyi fizetést, ők viszont
különböző gyakorlati igazolásért csinálják (az egyetemen ez nagyon
kell, anélkül a legtöbb helyen nincs záróvizsga). Szeretem azt, amit
csinálok, bár néha kicsit unalmas, de a társaságot kedvelem, a
munkában pedig látom a karrier-lehetőséget, pláne, hogy többen is
mondták már, a nyár végétől már ennél konkrétabb feladatokat is
kaphatnék, azaz teljes értékű munkatárs lehetnék.

Azt, hogy kamuznak,
azért nem nagyon hiszem, mert semmi érdekük nem áll benne, más a
munkakörünk, mások a feladataink, csak az iroda közös, és egyedül én
vagyok olyan helyzetben, akivel kapcsolatban ilyen továbblépésről szó
lehetne, mert egyedül végzek ilyen jellegű feladatokat.
Az, hogy mennyi fizetést kaptam eddig, nem részletezem, mert nem volt
vele különösebb probléma.

Azaz ez csak az első másfél hónapra igaz, a jutalékos időszakra, mert
mint írtam, bizonytalanság miatt nem kerültem át órabérre. Szerződést
sem írtunk, ami miatt hülye vagyok, tudom, de úgy gondoltam, hogy ha
elkezdődik az órabéres időszak, akkor megtörténik.

A főnököm egyetlen férfiként vezeti a céget, és meglehetősen
szűkmarkú. Tipikusan az a szarrágó (ha szabad így fogalmaznom), aki
minden felesleges dologra költ (több tízezres kávégépre, plafonig érő
hűtőre, stb.), de arra, amire kéne (nevezetesen a jó munkaerőre), egy
kanyit se. Az előző vezető azért őt választotta az utódjának, mert
tudta, hogy ha 20 fillérről van szó, akkor abból nem lesz 21, de még
20,5 se. Ezt persze megértem, csak sajnos visszaüt a dolog.
Nem tudom, mit kezdjek vele...

Talán rossz hozzáállás, hogy maradok,
de egyrészt ebben a városban munkát találni az utóbbi időszakban
(persze a válság miatt) szinte lehetetlenség (és ahogy elnézegetem a
csoporttársaimat, még verhetem is a seggemet a földhöz, hogy nekem van
hova melegedni járnom), másrészt pedig szeretem a munkát, és örülnék
neki, ha tényleg lenne innen előrelépési lehetőség. Persze
folyamatosan nézegetek álláshirdetéseket, mert el nem tudom képzelni,
hogy mi is lesz a jövőm, de lassan kétségbe kezdek esni.

Én vagyok a hülye, hogy nem írattam szerződést, de úgy gondoltam, pont
egy olyan cég, amelyik a karrier területére fókuszál a mindennapjaiban
is, nem fog velem kitolni. Most pedig itt állok egy fillér nélkül, a
szüleimtől már így is ciki egy ideje pénzt kérni, és nem tudom, hogyan
tovább.

Szerinted maradjak, és próbálkozzak nekifutni a szerződéskötésnek,
vagy hagyjam a francba, és inkább próbáljak elhelyezkedni máshol, még ha ennek az esélye egyenlő is a nullával?

Köszönöm a választ/esetleges kipostolást előre is, további jó blogolást :)
P

Szia Panna!

A munkajog szabályai szerint a munkaviszony a szerződés írásba foglalása nélkül is létrejön, mindazonáltal természetesen ajánlott írásban megállapodni. Neked is azt javaslom, hogy próbáld valahogy kicsikarni a szerződést, akár úgy, hogy te magad készíted el - interneten találhatsz rá mintákat - és a főnököd orra alá tolod.
Arra a kérdésedre, hogy maradjál-e a jelenlegi helyeden, nem tudok igazán jó tanácsot adni és nem is merek, mert te ismered igazán a helyzetedet.

 Annyit talán a saját példámból elmondhatok, hogy ha szeretsz egy adott munkahelyen, munkakörben dolgozni (tényleg élvezed a feladatokat, kijössz a munkatársaiddal, sikerélményeid vannak, stb.), az nagyon sokat javít a kedélyállapotodon, a szakmai fejlődéseden és emiatt ha később úgy döntesz, hogy munkahelyet váltasz, nem rossz szájízzel, neadjisten depisen fogsz állásinterjúkra járni. A te esetednél a próbaidőt nagyon jó dolognak tartom, mert 3 hónap alatt lesz időd keresgélni és arról is lesz tapasztalatod, hogy milyen rendes munkaidőben a mostani cégednél dolgozni.

Tudom, hogy tök nehéz dolguk van a pályakezdőknek, én is nagyjából még annak számítok, nekem az az elvem, hogy amíg megtehetem, próbálok tanulni más szakmát is, aminek a mostanihoz kevés köze van, meg a nyelvtudásom is igyekszem bővíteni, mert szeretnék "több lábon állni".

Üdv,